Olyan szépséges Adventi koszorút kaptunk, hogy meg sem merem gyújtani rajta a gyertyákat!
Végre csinálok magamnak egy kis lassulós-leülős időt...nem mintha nem volna egy csomó dolgom, de...meg fog várni! :o)
Olvassátok csak, mit ír Csernus! És érzek benne némi igazságot:
„Vajon miért nem minden pillanatunk karácsony?”
Így ünnepelj Csernus doki szerint!
Örülj a hónak!
„Az év végének közeledtével komótosan mendegél az idő előre, lehullottak a levelek, beköszöntenek a fagyok. Ilyenkor talán már leesik az első hó, aminek a városi ember megint csak nem örül, inkább csak sóhajtozik...”
Te is karácsonyi álszent lennél?
„A karácsonyt én az álszentek ünnepének hívom, a mai kor embere ugyanis rengeteg mindenben folyékonyan hazudik magának, ezért hazudni fog a másiknak is. Mivel a folyamatos hazugságok miatt felgyűlik bennünk a rengeteg bűntudat, szép lassan megtelnek a plázák, mert rengeteg ajándékkal akarjuk megvásárolni a szeretetet.”
Nem drága dolog kell a drágádnak!
„Persze a gyerekek se fogják értékelni, mert érzik a dolog hazug voltát, és félredobják a drága játékot, mire a szülő frusztrálódik, hogy ő még hitelt is vett fel, hogy gazdagabb legyen a karácsonyuk, erre tessék, a kölyök nem törődik vele! Ez jellemzi az emberek többségénél a szentestét...”
Tanulj meg ajándékozni!
„Az ajándékozás bizonyos értelemben véve munka, mert csak akkor tudsz valakit megajándékozni, ha elkezdesz rá figyelni. Ha ki akarod találni, a másik minek örülne, akkor abba egy csomó energiát bele kell fektetni, hogy magadat félretedd kicsit.”
Szeretetkapcsolatban a szeretet ünnepén
Fontos feladat, hogy magadat rendbe tedd, mert csak akkor tudsz egy szeretetkapcsolaton belül létezni, ha legalább időről időre eléred a belső béke állapotát. Csak akkor tudsz igazán a másikra figyelni, felfogni a lényét, hogy ő kicsoda, mik azok a finomságok, amik az ő személyiségét alkotják.”
Kényszernyugalom vagy valódi ünneplés?
„A karácsony a mi keresztény kultúránk legnagyobb ünnepe. Az ünnepi hangulat azonban nem áll másból, mint hogy megnézzük a mézesmázos ünnepi filmeket a tévében. Ironikus belegondolni, hogy a mai kor emberét valósággal rá kell kényszeríteni, hogy egy kicsit maradjon már nyugton a fenekén. Mégsem fog nyugton maradni.”
A pillanat csodája
„Ha valaki jól éli meg, akkor a karácsony lehetőséget kínálna arra, hogy rácsodálkozzon a pillanatra, és eltűnődjön, mihez kezd vele. Hogy feltegye a kérdést, vajon miért nem minden pillanatunk karácsony, miért nem az év minden estéje szenteste?”
Adventi gesztenyézést végeztünk :o)
Szép Adventot minden kedves (még) erre járónak!
Showing posts with label család/family. Show all posts
Showing posts with label család/family. Show all posts
Sunday, December 15, 2019
Thursday, August 8, 2019
Püspökszentlászló
Mostanában már elég nehéz összehozni egy olyan kirándulást a családdal, amikor Anyu is és Diám is velünk tud tartani.
Nehéz összelogisztikázni, hogy mindenki ráérjen egy időben és még az időjárás is kirándulós legyen.
Múlt vasárnap végre útnak indultunk és a cél a felújított püspökszentlászlói kastély volt.
Kb. 30 évvel ezelőtt jártam itt, amikor még kolostorként működött és tudtam, hogy ide még vissza kell jöjjek!
Egy arborétum is van a kastély körül. Nem nagy, kényelmesen körbesétálható.
Jöhet sok kép? :o)
Egy kis tó tele tavirózsával - most ugyan nem nyíltak:
Egy különleges fajta liliom:
Egyetlen kertészre van pénze a Pécsi Püspökségnek, nem kis munka mindent rendben tartani!
Tele a kert mindenféle különleges hortenziával és fenyővel:
Itt Anyu szeretgette meg kicsit Szűz Máriát:
A kastély már nem kolostorként, de működik, fogad ált. lelkész vendégeket 4 apartmannal.
Nem sok bútor maradt meg, de nagyon romantikus az épület belülről is. Részletesen megtudhattuk a történetét.
Egy ideig itt tartották fogva Mindszentyt, íme az írósarka:
Itt elücsörögnék egy jó darabig, valami jó könyvvel a kezemben:
Kis templomja is van a kastélynak, a kupola tető biztosítja a templom jó akusztikáját, ilyen tető csak 2 van hazánkban:
És a tündéri kis sírkert! Egy apácáról fotót is találtam:
Ezt a lepkét pedig Diám vette észre, ilyen szépet még nem is láttam élőben:
Ha tehetitek vagy útba esik, mindenképp ajánlom Püspökszentlászlót!
Nehéz összelogisztikázni, hogy mindenki ráérjen egy időben és még az időjárás is kirándulós legyen.
Múlt vasárnap végre útnak indultunk és a cél a felújított püspökszentlászlói kastély volt.
Kb. 30 évvel ezelőtt jártam itt, amikor még kolostorként működött és tudtam, hogy ide még vissza kell jöjjek!
Egy arborétum is van a kastély körül. Nem nagy, kényelmesen körbesétálható.
Jöhet sok kép? :o)
Egy kis tó tele tavirózsával - most ugyan nem nyíltak:
Egy különleges fajta liliom:
Egyetlen kertészre van pénze a Pécsi Püspökségnek, nem kis munka mindent rendben tartani!
Tele a kert mindenféle különleges hortenziával és fenyővel:
Itt Anyu szeretgette meg kicsit Szűz Máriát:
A kastély már nem kolostorként, de működik, fogad ált. lelkész vendégeket 4 apartmannal.
Nem sok bútor maradt meg, de nagyon romantikus az épület belülről is. Részletesen megtudhattuk a történetét.
Egy ideig itt tartották fogva Mindszentyt, íme az írósarka:
Itt elücsörögnék egy jó darabig, valami jó könyvvel a kezemben:
Kis templomja is van a kastélynak, a kupola tető biztosítja a templom jó akusztikáját, ilyen tető csak 2 van hazánkban:
És a tündéri kis sírkert! Egy apácáról fotót is találtam:
Ezt a lepkét pedig Diám vette észre, ilyen szépet még nem is láttam élőben:
Ha tehetitek vagy útba esik, mindenképp ajánlom Püspökszentlászlót!
Címkék:
család/family,
kirándulás/trip
Monday, April 1, 2019
Szülinapok hava
Nálunk 3 szülinap is van márciusban, először Anyué, aztán Diámé és utána Dominiké, az unokaöcsémé.
Anyu a 70-et töltötte be 3-án, szerencsére erőben, egészségben. Maradjon így még jó sokáig!
Diám egy isteni dió tortával lepte meg nem csak Mamit, minket is, mert - ugye - a vendégek is kóstolhattak :o)
A második szülinapos maga a cukrászmesterem volt, ő 25 lett:
Itt pedig egy vaníliás mák tortát ízlelgethettünk :o)
A harmadik pici szülinapos pedig a 2. szülinapját ünnepelte, itt a kis ezer darabra szétszedhető fa vonatával, amit a bátyójától kapott:
Neki is készült csodatorta, igazi fiús kivitelben:
A képek is a lányom fotói, a "tálaláshoz" is nagyon ért!
Szép tavaszt minden erre járónak!
Anyu a 70-et töltötte be 3-án, szerencsére erőben, egészségben. Maradjon így még jó sokáig!
Diám egy isteni dió tortával lepte meg nem csak Mamit, minket is, mert - ugye - a vendégek is kóstolhattak :o)
A második szülinapos maga a cukrászmesterem volt, ő 25 lett:
Itt pedig egy vaníliás mák tortát ízlelgethettünk :o)
A harmadik pici szülinapos pedig a 2. szülinapját ünnepelte, itt a kis ezer darabra szétszedhető fa vonatával, amit a bátyójától kapott:
Neki is készült csodatorta, igazi fiús kivitelben:
A képek is a lányom fotói, a "tálaláshoz" is nagyon ért!
Szép tavaszt minden erre járónak!
Címkék:
család/family
Friday, December 21, 2018
Luca napi búza
Tavaly jutott eszembe újra-először, hogy csíráztassak búzát, de sajnos nem kelt ki.
Idén egy kedves ismerőstől kaptam és most ilyen szépséges:
Eszembe jutott Nagyanyám, ahogy ült a gáztűzhely mellett a pirosra festett tonett széken és a szájában melengetett vízzel locsolgatta régen a Luca napi búzát.
Karácsonykor aztán piros gyertya került bele és az előszobai cipőspolcot díszítette. A színeknek is van jelentősége, azért a piros gyertya...piros-fehér-zöld.
Talán ezért bajos nekem minden évben a Karácsony...többet vannak velem azok, akik már nincsenek velem...
Remélem, ezzel a jövő évi termés garantált :o)
Cicónak azonnal felcsillantak a szemei, ahogy a rágnivaló füvet meglátta, alig bírtam lerázni egy fotó erejéig...azért egyet beleharapott:
A kezeim is járnak közben, FB-n láttam meg ezt a helyes kis karácsonyfát, azonnal hozzá kellett látnom! A Gombolyag legújabb számában van a minta.
Cataniából készült, de bizony nem elsőre sikerült! Rá kellett jönni a titkára. Azóta viszont találtam egy csomó ismerőst-rokont, akit meg lehetne lepni vele, úgyhogy dolgozom az ügyön!
Meg még más karácsonyikon is, majd úgyis mutatom!
Mától vagyok szabin, eddig még semmivel nem tudtam készülni...majd talán ebben a pár napban.
Kellemes karácsony-várást!
Idén egy kedves ismerőstől kaptam és most ilyen szépséges:
Eszembe jutott Nagyanyám, ahogy ült a gáztűzhely mellett a pirosra festett tonett széken és a szájában melengetett vízzel locsolgatta régen a Luca napi búzát.
Karácsonykor aztán piros gyertya került bele és az előszobai cipőspolcot díszítette. A színeknek is van jelentősége, azért a piros gyertya...piros-fehér-zöld.
Talán ezért bajos nekem minden évben a Karácsony...többet vannak velem azok, akik már nincsenek velem...
Remélem, ezzel a jövő évi termés garantált :o)
Cicónak azonnal felcsillantak a szemei, ahogy a rágnivaló füvet meglátta, alig bírtam lerázni egy fotó erejéig...azért egyet beleharapott:
A kezeim is járnak közben, FB-n láttam meg ezt a helyes kis karácsonyfát, azonnal hozzá kellett látnom! A Gombolyag legújabb számában van a minta.
Cataniából készült, de bizony nem elsőre sikerült! Rá kellett jönni a titkára. Azóta viszont találtam egy csomó ismerőst-rokont, akit meg lehetne lepni vele, úgyhogy dolgozom az ügyön!
Meg még más karácsonyikon is, majd úgyis mutatom!
Mától vagyok szabin, eddig még semmivel nem tudtam készülni...majd talán ebben a pár napban.
Kellemes karácsony-várást!
Címkék:
Advent,
amigurumi,
birtok,
család/family,
Diego,
horgolás/crochet,
Karácsony,
nosztalgia
Tuesday, December 4, 2018
Advent
Bár egy nappal később, de elkészült az idei Adventi koszorúnk is:
Évek óta tervezek egy horgolt koszorút, most sikerült megvalósítani.
Munka közben persze jöttek az ötletek, jövőre akár egy bordás minta is megállná a helyét; ezt most sima apró kispálcákból áll. Egy régi Möbius sálam maradékából készült, egy érdekes kékes zöldes szín.
Szép Adventi időszakot kívánok minden kedves erre járónak!
Évek óta tervezek egy horgolt koszorút, most sikerült megvalósítani.
Munka közben persze jöttek az ötletek, jövőre akár egy bordás minta is megállná a helyét; ezt most sima apró kispálcákból áll. Egy régi Möbius sálam maradékából készült, egy érdekes kékes zöldes szín.
Szép Adventi időszakot kívánok minden kedves erre járónak!
Címkék:
Advent,
család/family,
horgolás/crochet
Wednesday, October 10, 2018
Emlékül és tanulságul...
A poszt címe Happy Day akart lenni...de hirtelen minden megváltozott!
Rendhagyó bejegyzés Az élet napos oldalán, csak azért mesélem el, nehogy ilyen helyzetbe kerüljetek...én, 46 éves fejjel nem voltam elég meggondolt :o(
Meggazdisítottunk egy kóbor kutyust és egy méterrel a föld fölött jártunk egy napig, még aludni sem tudtunk, annyira feldobott minket a dolog!
Íme a kis kóborka, akit Dia (egyik) munkahelyén, Szálkán találtunk. Kb. 6 hónapos kis német juhász keveréknek néztük. Nagyon soványka volt és látszott, hogy ki van éhezve a szeretetre. A környékbeliek szerint többször látták már a kutyust kóborolni, idegen kukákban eleséget keresni. Párom, aztán Diám, aztán én is szerelembe estünk azonnal; ezt nem lehet ennyiben hagyni!
A furcsa csak az volt, hogy a jól ápolt kutyuson volt bolhanyakörv.
Kiderült, hogy egy öreg nénié, aki szívesen megválna tőle. Megkerestük és elkértük a kutyust azzal, hogy jó gazdit fogunk találni neki. Minden további nélkül oda is adta nekünk a kutyust, még kis kutyatápot is adott, legyen mivel becsalogatni a kutyust a kocsiba.
Tervünk volt vele: a kertszomszéd bácsinak nemrég pusztult el két kutyája és szeretett volna egy új házőrzőt. Vele is megbeszéltünk mindent és minden stimmelt is volna...CSAKHOGY!
Kiderült, hogy az öreg néni Alzheimer kóros, igazából nincs is tudatában a körülötte folyó dolgoknak - hozzáteszem, azon kívül, hogy a néni nagyot hallott, semmit nem tapasztaltunk.
A lányai látogatják ugyan, de egyedül él. Addig került elő az orvos lánya, míg a kutyát visszakövetelte és visszavitte...mert éppen most akarják megjavítani a kerítést, hogy ne szökjön ki a kutya...arról nem is tudtak, hogy a kutya folyton az utcákon csavarog...
Egy kép maradt emlékbe:
A szívem szakad meg!
Nincs kit hibáztatni sem.
Rendhagyó bejegyzés Az élet napos oldalán, csak azért mesélem el, nehogy ilyen helyzetbe kerüljetek...én, 46 éves fejjel nem voltam elég meggondolt :o(
Meggazdisítottunk egy kóbor kutyust és egy méterrel a föld fölött jártunk egy napig, még aludni sem tudtunk, annyira feldobott minket a dolog!
Íme a kis kóborka, akit Dia (egyik) munkahelyén, Szálkán találtunk. Kb. 6 hónapos kis német juhász keveréknek néztük. Nagyon soványka volt és látszott, hogy ki van éhezve a szeretetre. A környékbeliek szerint többször látták már a kutyust kóborolni, idegen kukákban eleséget keresni. Párom, aztán Diám, aztán én is szerelembe estünk azonnal; ezt nem lehet ennyiben hagyni!
A furcsa csak az volt, hogy a jól ápolt kutyuson volt bolhanyakörv.
Kiderült, hogy egy öreg nénié, aki szívesen megválna tőle. Megkerestük és elkértük a kutyust azzal, hogy jó gazdit fogunk találni neki. Minden további nélkül oda is adta nekünk a kutyust, még kis kutyatápot is adott, legyen mivel becsalogatni a kutyust a kocsiba.
Tervünk volt vele: a kertszomszéd bácsinak nemrég pusztult el két kutyája és szeretett volna egy új házőrzőt. Vele is megbeszéltünk mindent és minden stimmelt is volna...CSAKHOGY!
Kiderült, hogy az öreg néni Alzheimer kóros, igazából nincs is tudatában a körülötte folyó dolgoknak - hozzáteszem, azon kívül, hogy a néni nagyot hallott, semmit nem tapasztaltunk.
A lányai látogatják ugyan, de egyedül él. Addig került elő az orvos lánya, míg a kutyát visszakövetelte és visszavitte...mert éppen most akarják megjavítani a kerítést, hogy ne szökjön ki a kutya...arról nem is tudtak, hogy a kutya folyton az utcákon csavarog...
Egy kép maradt emlékbe:
A szívem szakad meg!
Nincs kit hibáztatni sem.
Címkék:
család/family
Monday, May 7, 2018
Májusi ünnepek
Hadd kezdjem az Anyák Napjával!
Maminak készült sok szeretettel:
A hímzés már tavaly elkészült, csak egyszerűen keretet nem kaptam hozzá sehol, de sehol! Ez a keret mindig probléma! Csak téglalap alakút lehet kapni mindenhol :o(
Rendelni? De látatlanban? Kézimunkához egyáltalán nem mindegy!
A köszöntős gyöngyvirágot már megkapta Anyu két hete, tegnapra sajnos elvirágzott.
Egyszóval úgy láttam, örült neki Anyuc.
És hogy az én szépséges Mamimat is megmutassam, de kapcsolódjon Unokaöcsém ballagásához is:
A fiatalember már a magyar érettségijét írja és a matekhoz kell legjobban szorítsunk csütörtökön, az lesz neki a legfontosabb megmérettetés a közgáz felvételihez.
Óh, mikor még a rádióban olvasták be a tételeket! :o)
Úgyis sikerülni fog! :o)
Itt pedig mi az ünnepelttel már kicsit alkonyfényben:
És az én szépségemtől is kaptam egy Anyák Napi csokrot:
Hinnétek, hogy a közepében az a barnás-drappos szekfű?
Régen csak szekfű (celofánban :o)) volt ajándékba, most meg olyan méltánytalanul hanyagolt kis virág...remélem, reneszánszát éli!
Szép májust!
Maminak készült sok szeretettel:
A hímzés már tavaly elkészült, csak egyszerűen keretet nem kaptam hozzá sehol, de sehol! Ez a keret mindig probléma! Csak téglalap alakút lehet kapni mindenhol :o(
Rendelni? De látatlanban? Kézimunkához egyáltalán nem mindegy!
A köszöntős gyöngyvirágot már megkapta Anyu két hete, tegnapra sajnos elvirágzott.
Egyszóval úgy láttam, örült neki Anyuc.
És hogy az én szépséges Mamimat is megmutassam, de kapcsolódjon Unokaöcsém ballagásához is:
A fiatalember már a magyar érettségijét írja és a matekhoz kell legjobban szorítsunk csütörtökön, az lesz neki a legfontosabb megmérettetés a közgáz felvételihez.
Óh, mikor még a rádióban olvasták be a tételeket! :o)
Úgyis sikerülni fog! :o)
Itt pedig mi az ünnepelttel már kicsit alkonyfényben:
És az én szépségemtől is kaptam egy Anyák Napi csokrot:
Hinnétek, hogy a közepében az a barnás-drappos szekfű?
Régen csak szekfű (celofánban :o)) volt ajándékba, most meg olyan méltánytalanul hanyagolt kis virág...remélem, reneszánszát éli!
Szép májust!
Címkék:
cross stitching,
család/family
Tuesday, March 20, 2018
Tavaszváró ez+az :o)
Úgy látszik, az idén intenzívebben kell csalogatni a tavaszt! :o)
Diám vett egy csokor tulit és nagyon szép képeket csinált róluk:

Titokban két Húsvéti képeslapon is munkálkodtam a képeslapozós csere-bere keretében, majd ha megkapták a címzettek, mutatom!
Egy kis LHN-en is dolgozgattam, de mivel olyan rövid volt a február, még nincs készen:
Lánykám barátnője június 5-re vár babát, felajánlottam egy baba takarót. Sachenmayer Baby Smiles-t vettem hozzá:
Egy teljesen egyszerű kis pálcás mintája lesz, fehér apró szivekkel teleszórva.
És ezúton bemutatom az új barátom, az első szemcsim:
Már rég "rövidült" a karom, így kaptam egy hímző szemüveget. (Nálam nem olvasó szemüveg, bár azt is gyakran művelem :o))
Két szülinapot is ünnepeltünk márciusban. Anyu volt 69 éves és Diám 24. Mindkét jeles alkalomra Dia készített tortát.
A sajátjára egy isteni kávé krémeset:
Anyuéra pedig egy fincsi sajttortát. A két ünnepelt - utólagos engedélyüket fogom majd kérni :o)
És hogy Diego se maradjon le, egy huncut fotó:
Szép (és erőteljes) tavasz várást! :o)
Diám vett egy csokor tulit és nagyon szép képeket csinált róluk:

Titokban két Húsvéti képeslapon is munkálkodtam a képeslapozós csere-bere keretében, majd ha megkapták a címzettek, mutatom!
Egy kis LHN-en is dolgozgattam, de mivel olyan rövid volt a február, még nincs készen:
Lánykám barátnője június 5-re vár babát, felajánlottam egy baba takarót. Sachenmayer Baby Smiles-t vettem hozzá:
Egy teljesen egyszerű kis pálcás mintája lesz, fehér apró szivekkel teleszórva.
És ezúton bemutatom az új barátom, az első szemcsim:
Már rég "rövidült" a karom, így kaptam egy hímző szemüveget. (Nálam nem olvasó szemüveg, bár azt is gyakran művelem :o))
Két szülinapot is ünnepeltünk márciusban. Anyu volt 69 éves és Diám 24. Mindkét jeles alkalomra Dia készített tortát.
A sajátjára egy isteni kávé krémeset:
Anyuéra pedig egy fincsi sajttortát. A két ünnepelt - utólagos engedélyüket fogom majd kérni :o)
És hogy Diego se maradjon le, egy huncut fotó:
Szép (és erőteljes) tavasz várást! :o)
Címkék:
crochet,
cross stitching,
család/family,
LHN,
virágok/flowers
Wednesday, December 27, 2017
Karácsony után
Mennyi-mennyi-de mennyi szüksége van az embernek erre a békességre Karácsonytájt!
Hogy kicsit fellélegezzen...
Hogy kicsit kipihenje magát annyira, hogy megint rátaláljon önmagára!
Idén másodjára került a falra a cica-barát karácsonyfánk. Szeretjük!
Nem akartunk kaja-ügyben túlzásba esni. Idén a Vidék ízéből néztem ki egy receptet: narancsos-mézes csülköt sütöttem, Dia pedig a sütikkel dolgozott nagyon sokat: zserbó, linzer és mézes-krémes:
Hál' Isten, mindegyőnknek jutott meglepi a fa alá, ennél már kevesebbel is beérjük jövőre.
Diukám szeretett volna valami különlegessel meglepni minket azon apropóból, hogy ez az első Karácsonya, hogy "dolgozó nő".
Sikerült a meglepi! Hangulat világítás:
A kedvenceink is megkapták a maguk kis meglepijeiket, ki is boldogkodták velük magukat:
Bár Diego kapott kisegeret, csörgős kis labdát, a legnagyobb boldogság neki a sok leszedett csomi papír meg doboz volt. Még be is zacskózta magát :o)
Maminál is karácsonyoztunk:
Hogy én milyen szuper meglepit kaptam?
Majd mutatom a következő posztomban! :o)
És most következzék a másik kedvenc időtöltésem:
Anditól kaptam ezt a helyes kis könyvjelzőt...még jó, hogy mondta, ez az :o) Imádom a könyvjelzőket, pláne az ilyen kis elméseket :o)
Jó pihenést!
Hogy kicsit fellélegezzen...
Hogy kicsit kipihenje magát annyira, hogy megint rátaláljon önmagára!
Idén másodjára került a falra a cica-barát karácsonyfánk. Szeretjük!
Nem akartunk kaja-ügyben túlzásba esni. Idén a Vidék ízéből néztem ki egy receptet: narancsos-mézes csülköt sütöttem, Dia pedig a sütikkel dolgozott nagyon sokat: zserbó, linzer és mézes-krémes:
Hál' Isten, mindegyőnknek jutott meglepi a fa alá, ennél már kevesebbel is beérjük jövőre.
Diukám szeretett volna valami különlegessel meglepni minket azon apropóból, hogy ez az első Karácsonya, hogy "dolgozó nő".
Sikerült a meglepi! Hangulat világítás:
A kedvenceink is megkapták a maguk kis meglepijeiket, ki is boldogkodták velük magukat:
Bár Diego kapott kisegeret, csörgős kis labdát, a legnagyobb boldogság neki a sok leszedett csomi papír meg doboz volt. Még be is zacskózta magát :o)
Maminál is karácsonyoztunk:
Hogy én milyen szuper meglepit kaptam?
Majd mutatom a következő posztomban! :o)
És most következzék a másik kedvenc időtöltésem:
Anditól kaptam ezt a helyes kis könyvjelzőt...még jó, hogy mondta, ez az :o) Imádom a könyvjelzőket, pláne az ilyen kis elméseket :o)
Jó pihenést!
Címkék:
család/family,
Karácsony,
olvasás/reading
Sunday, October 15, 2017
Szülinapi
Anyutól egy Lanarte készletet kaptam a jeles 46.-ra (ez milyen egy lehetetlen szülinap-szám!?)
Rég vágytam rá, éssss már megjelent a Lanarte-nál a párja, egy másik bagci.
Külön öröm volt gusztálni: dobozos készletem még nem is volt! Már a csomagolása is nagyon tetszik...A fonalakat simogatni meg álom!
Neeem, a termések nem jártak hozzá, csak jól esett rakosgatni őket...apró örömök...
Először befejezem az aktuális Kathy Barrett-mintát, aztán kezdem a bagolykám! :o)
Párocskától és Diukától meg egy szuper filofaxot kaptam. Ezt is jó régóta nézegetem a neten! Szeretek írkálni és szeretem a papír illatát gyerekkoromtól fogva. Egy új füzetet nyitni mindig élmény volt, hát még egy filofaxot! Én bizony szerettem füzetet csomagolni is (emlékeztek arra a régi kék egyen-csomagolópapírra és egyen-vignyettára?) és az új tankönyveimet átlapozgatni, megszagizni :o)
Ezt persze Diegonak is látnia kellett, jó volt szétcsapni a mogyorók-csipkebogyók között :o)
Egy szóval: örültem!
Rég vágytam rá, éssss már megjelent a Lanarte-nál a párja, egy másik bagci.
Külön öröm volt gusztálni: dobozos készletem még nem is volt! Már a csomagolása is nagyon tetszik...A fonalakat simogatni meg álom!
Neeem, a termések nem jártak hozzá, csak jól esett rakosgatni őket...apró örömök...
Először befejezem az aktuális Kathy Barrett-mintát, aztán kezdem a bagolykám! :o)
Párocskától és Diukától meg egy szuper filofaxot kaptam. Ezt is jó régóta nézegetem a neten! Szeretek írkálni és szeretem a papír illatát gyerekkoromtól fogva. Egy új füzetet nyitni mindig élmény volt, hát még egy filofaxot! Én bizony szerettem füzetet csomagolni is (emlékeztek arra a régi kék egyen-csomagolópapírra és egyen-vignyettára?) és az új tankönyveimet átlapozgatni, megszagizni :o)
Ezt persze Diegonak is látnia kellett, jó volt szétcsapni a mogyorók-csipkebogyók között :o)
Egy szóval: örültem!
Címkék:
cross stitching,
család/family,
LANARTE
Subscribe to:
Posts (Atom)















































