Tuesday, February 5, 2019

Végre február!

Alig várom a tavaszt!
Jól esik most árvácskázni:


Azt hiszem a szekfűs következőt és a pávást fel fogom cserélni, csak hogy most élénkebb színekkel hímezhessek.


És nem mehetek el szó nélkül a könyv mellett, amit nemrég tettem le! Nevezhet ki az ember januárban "az év könyvének" olvasmányt? Mert most így érzem. A Papírsákányok is szuper írás volt, de ez valahogy még jobb!
Hosseini egy nagy mágus! Játszik az ember memóriájával. Imádom a több szálon futó regényeket, melyek csak a végére állnak össze! Ez ilyen. Hosseini a három generáción átívelő történetet át meg átszövi a történelem szálaival, igazán rafinált!


2013 szépirodalmi szenzációja hogy kerülhetett el eddig?!

"Néha le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet – áll tanulságként Khaled Hosseini afganisztáni-amerikai író harmadik regényében. Az "És a hegyek visszhangozzák" egy családtörténet keretében mesél azokról a döntésekről, amelyeknek következményei folyamatosan újjászületnek a következő nemzedékek életében, továbbörökítve a sorstragédiákat. Hosseini mestere a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek, így nem csoda, ha a Kabultól Párizsig repítő könyv hatására magunkba nézünk, és feltesszük a kérdést: mi mire lennénk képesek a családunkért?"

Hosseini a következőket nyilatkozta a könyvéről:
"Regényeimnek visszatérő központi eleme a család. Korábbi műveim lényegében az apaságról és az anyaságról szóló történetek voltak. Új könyvem is egy többgenerációs családregény: ezúttal fivérek és nővérek állnak a középpontban, az ő szeretetük, sérelmeik, csalásaik, becsületük, és egymás iránti önfeláldozásuk. Örömömre szolgál, hogy megoszthatom ezt a regényt az olvasókkal."

Csak ajánlani tudom!

Wednesday, January 30, 2019

"Vérátömlesztés" :o)

A mókuskerékben töltött sok-sok nap után időnként "meghűl a vér az ereimben". :o)
Ilyenkor jól jön egy kis "vérátömlesztésecske" - poénkodtunk Párommal.

A tegnap este egy ilyen "vérátömlesztésecske" volt: a pécsi tudásközpontban a Nincs Van Időm Olvasni Klub (NIOK) idei első találkozóján vehettem részt.


A vendég Beck Zoli volt, először nem is tudtam, hogyan kapcsolódik a személye a könyvekhez, zenészként ismertem csak.


Hát, órákig tudtam volna még hallgatni; nagy irodalmár, kíváló előadó, olvasó és a Libri Irodalmi Díj zsűrijének tagja a zenélésen kívül. Szuper olvasmányötleteket adott, ezen kívül fantasztikus humora van, jó beszélőkéje - viszont neki van értékes mondanivalója is!

Szabados Ági őszinte, természetes jelenségéről szerintem senkit nem kell meggyőzni. Ő is egy szuper előadó, tele is volt a terem:


Ágitól is szuper olvasmány - ötleteket kaptunk, mellesleg dedikálta nekem az olvasónaplóm, amire olllyyan büszke vagyok!:


Teljesen felvillanyozott az élmény!

Hozzájárult ehhez az a csoda könyvtár illetve tudásközpont Pécsett. Csak tátottam a szám, ilyen szuper könyvtárban még nem jártam!
Csorba Győző, költő, műfordító nevét viseli és még egy kis kiállítás is van róla a könyvtárban. Kívülről is monumentális - számomra:


A könyvtárba kapukon keresztül lehet bejutni, de napi jegyet is csak úgy kaptam, hogy kellett a személyim és a lakcím kártyám (igazából a végén már szégyelltem, hogy meg szeretném csak nézni ezt az extra könyvtárat. Még be is szólt egy "úr" az olvasóteremben, mikor látta, hogy szinte tátva a szám: "El ne tévedj!" Vajon minek nézhetett?! Rosszul esett, olyan kis "gyüttmentnek" éreztem magam). Még a táskámat sem volt szabad magammal vinni (vannak csomagmegőrzők).
Csodaszép olvasóterem, millió könyvvel több szinten...lehet, csak nekem újdonság? A mi kis szekszárdi könyvtárunkba simán bemegyek és kiszolgálom magam, eddig ehhez szoktam. A pénz sajnos a legkevesebb, nyoma sincs kényelemnek, de otthonos és szeretem. Készülnek azért az új könyvtár tervei!


És akkor milyen lehet a Széchenyi Könyvtár?! Szeretném azért egyszer látni!

Olvassatok sokat, most az idő is kedvez neki!

Wednesday, January 23, 2019

"Kuckózás"

Figyeltétek, milyen divatos most ez a szó? :o)

Mást most én sem tudok, mint bekuckózom magam és olvasok.
Szabados Ági jól meglepett a januári kihívásával! :o) A sport a téma...hát jó, legyen 2019 a komfortzónámból való kilépés éve.


A közös könyv Csepelyi Adrienn Belemenés című könyve volt:


Ééééésss nagyon kellemesen csalódtam! A könyv a foci-rajongás témáját járja körül, a meglepő csak az, hogy a rajongó nő! Maga az írónő! (Ugye megint az előítéletek!) El nem tudtam volna képzelni, hogy ekkora focirajongó legyen egy nő, bár semmi kivetnivalót nem találok benne! Hogy ne "spoilerezzek" (ez is divatos szó manapság), egyúttal önéletrajz is.
Nekem a nosztalgia része tetszett a legjobban, a könyv eleje: mintha az én gyerekkoromról szólt volna! Imádtam!
Egyből Apu jutott eszembe! Ahogy felüvöltött, mikor GÓÓÓL volt :o)
Csak ajánlani tudom! Január 26-án a FB-os csoportban lesz a könyv kibeszélője és a vendég természetesen Csepelyi Adrienn lesz.

A szabadon választott könyv pedig sport témában Fredrik Backman regénye volt részemről: Egymás ellen.
Az első részét már olvastam, szuper volt, így most a lehető legjobb alkalom volt folytatni...még egy kis maradék szilveszteri kókusztekerccsel:


Ennek a könyvnek pedig a hoki áll a középpontjában. Egy apró svéd városban, Björnstadban játszódik és körülölelik a történetet az érzések...a bajtársiasság, őszinteség, hűség, szerelem, bosszú, amit csak el tudtok képzelni! Nagyon szórakoztató az 1. rész is (Mi vagyunk a medvék) és ez, a 2. is. Olvassátok el!

És amivel átolvastam magam 2019-be, az Mörk Leonóra regénye volt, a Lány igazgyöngyökkel.
Valahogy ez is nosztalgia volt számomra. 13 évesen, életem legszebb utazásán voltam Drezda környékén: Königstein, Pirna, Meissen, Drezdában a Zwinger...Erős Ágost...sosem fogom elfelejteni és most itt játszódott a regény is!
Ezt is ajánlom, egyébként Mörk Leonóra könyveiben még sosem csalódtam!


Télvíz idején gyorsan telik az olvasónaplóm olvasásmérője :o)


Jó tavaszvárást mindenkinek!

Monday, January 21, 2019

Kezdések...csetlések-botlások...

Már elmúlt január közepe is és én még nem is jártam "idehaza"!
Gyorsan új ruhába is bújtattam a blogot.

Nekem már nagyon hiányzik a tavasz minden hozzávalójával együtt: a virágok, színek, illatok. Most csak az orchideámban tudok gyönyörködni:


Hogy túléljem a telet, szín terápia gyanánt, nem a pávás mintával folytattam a hagyományőrző SAL-t, hanem a SÁRGA-LILA árvácskással:


Macsi is kívánkozik a szabad levegőre, többnyire nem érti, miért nem engedem ki az erkélyre...hát, mert hideg van!


Szerintem inkább szeretné, hogy otthon maradjak (vagy én szeretném?) és vele kergetőzzek vagy szundizzak.

Hogy mit lehet még kezdeni ebben a téli bezárkózásban?
Hát olvasni.
Legközelebb majd arról írok!

Monday, December 31, 2018

B.Ú.É.K. 2019

Boldog 2019-et kívánok minden kedves ismerősömnek!
Csak annyit kívánok az új esztendőre, hogy alakuljon minden kedvetek szerint!

Thursday, December 27, 2018

Ha elmúlik karácsony...

...még mindig van minek örülni! :o)
Marika lapja ma jött meg és úgy örültem neki, köszönöm szépen!


Sajnálom, hogy idén nem volt karácsonyi képeslapozós játék! Vártam, hagytam rá időt is magamnak, de azért értem én, hogy ez egy időigényes, komoly szervzési kihívás.

Idén is maradt a macskabarát karifa, csak Párocska szürkére festette. Karácsonyi macskáim:


Idén ezeken a kis díszeken dolgozgattam, amiket úgy találtam ki, hogy hűtőmágnesek is lehessenek. Lett hajtogatott pénz-átadó-borítékocskára, választható-workshop-kupon dobozkára stb. (Volt egy olyan akció a Cross Stitch Crazynél, hogy 5 fontért 5 új online kiadványt küldtek, ebből a minták. Bár jobb szeretem a kezemben forgatni az újságot, ezt most megkockáztattam. Legalább 1 fát megmentettem a kidöntéstől.)


Még a kis horgolt fenyőimből juttattam Anyunak, ismerősnek...ami a kézimunkát illeti.

A kedvenckékről sem feledkeztünk el idén sem:


És most van egy kis bűntudatmentes szabadidő: lehet olvasni, hímezni, aludni bőven.
További kellemes ünnepeket!

Sunday, December 23, 2018

Boldog karácsonyt!

Boldog és vidám karácsonyt kívánok minden kedves erre járó ismerősömnek!


Meggyújtottuk a negyedik gyertyát is:


Idén szegény macska szemöldöke perzselődött meg...igazából úgy hunyorgott, hogy azt hittem, fél annyira a lángtól, hogy nem merészkedik közel. Tévedtem :o)

Kellemes Ünnepeket!

Friday, December 21, 2018

Luca napi búza

Tavaly jutott eszembe újra-először, hogy csíráztassak búzát, de sajnos nem kelt ki.
Idén egy kedves ismerőstől kaptam és most ilyen szépséges:


Eszembe jutott Nagyanyám, ahogy ült a gáztűzhely mellett a pirosra festett tonett széken és a szájában melengetett vízzel locsolgatta régen a Luca napi búzát.
Karácsonykor aztán piros gyertya került bele és az előszobai cipőspolcot díszítette. A színeknek is van jelentősége, azért a piros gyertya...piros-fehér-zöld.
Talán ezért bajos nekem minden évben a Karácsony...többet vannak velem azok, akik már nincsenek velem...

Remélem, ezzel a jövő évi termés garantált :o)

Cicónak azonnal felcsillantak a szemei, ahogy a rágnivaló füvet meglátta, alig bírtam lerázni egy fotó erejéig...azért egyet beleharapott:


A kezeim is járnak közben, FB-n láttam meg ezt a helyes kis karácsonyfát, azonnal hozzá kellett látnom! A Gombolyag legújabb számában van a minta.


Cataniából készült, de bizony nem elsőre sikerült! Rá kellett jönni a titkára. Azóta viszont találtam egy csomó ismerőst-rokont, akit meg lehetne lepni vele, úgyhogy dolgozom az ügyön!
Meg még más karácsonyikon is, majd úgyis mutatom!


Mától vagyok szabin, eddig még semmivel nem tudtam készülni...majd talán ebben a pár napban.

Kellemes karácsony-várást!

Thursday, December 6, 2018

Őszi olvasmányok

Szuper olvasmányokkal hozott össze az élet október-novemberben- és már decemberben is! :o)
Nagyon szeretem Szabados Ági könyvklubját, ahol novemberben Edith Eva Eger A döntés című kötete volt a közös olvasmány.


Az írónő túlélte Auschwitz-ot és sikerült lelkileg is talpra állnia - nekem már maga ez a tény egy csoda!
16 évesen került koncentrációs táborba egész családjával együtt; az ezt követő életéről és a zsidók felszabadítása utáni nehéz életéről szól a könyv, DE valahogyan még sem lehangolóan. Talán láttátok nyilatkozni a tévében is, a youtube-on azonban biztosan vissza tudjátok nézni!

A decemberi téma a levélregény.
Én ezen belül Jessica Brockmole könyvét választottam és tegnap estére már "fel is faltam". Nem lehetett letenni!
Azt hiszem, ez lett az én 2018-am könyve.



Levélregény. Történelmi regény. Szerelmes regény...de a legszebb fajtából! Egy szerelmi háromszög az I. és a II. világháború között.
(Nagyon hasonló a hangulata a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság cimű történetéhez, ami egyébként a NIOK december közös könyve lesz. Én már olvastam, itt írtam is róla, de most újra fogom olvasni...nem gyakran teszem!)

Sue, a költőnő levelet kap rajongójától, Davie-től, Amerikából. Hosszan tartó levelezésbe bonyolódnak, aminek aztán szerelem lesz a vége. A helyzetet bonyolítja, hogy Sue férjnél van. Férje is és kedvese is a frontra kerül és vissza is tér mindkettő. Így még bonyolultabbá válik az életük.

Lehet, hogy Karácsony közeleg és azért, de végig a Mamám járt az eszemben. Egész életében várta vissza a frontról a Papámat, de ő nem jött vissza. Emlékszem, a nagy szekrény aljában, egy fekete, műanyag fülű nylon szatyorban őrizgette a levelezésüket, amiket - mikor már érezte, hogy nem él sokáig- elégettetett Anyuval...olyan kár értük! Ezek a levelek még irodalmi szinten íródtak, annyi értéket tartalmazhattak, amire én - igenis! - kíváncsi lettem volna!

Mindenesetre mindkét könyvet ajánlom!

Tuesday, December 4, 2018

Advent

Bár egy nappal később, de elkészült az idei Adventi koszorúnk is:


Évek óta tervezek egy horgolt koszorút, most sikerült megvalósítani.
Munka közben persze jöttek az ötletek, jövőre akár egy bordás minta is megállná a helyét; ezt most sima apró kispálcákból áll. Egy régi Möbius sálam maradékából készült, egy érdekes kékes zöldes szín.


Szép Adventi időszakot kívánok minden kedves erre járónak!