Elkészültem az Emozioni triójával, a 3. szivecske:
És a három együtt:
Az Espressioni trió pedig fehér lenvászonra fog készülni, ezt már kitaláltam.
Az olvasós kihívásban az 50-ből az 5. könyvet fejeztem be, de még mindig csak azt hajtogatom: "Hát ezt nem hiszem el! Ilyen nincs!" Abszolút váratlan fordulattal fejeződik be a regény! És most a végéről kezdtem. Ez a könyv vetekszik Robin Cook-kal, szinte nem tudtam letenni.
46. egy könyvet, aminek írójának monogramja megegyezik az enyémmel.
Jodi Picoult – Törékeny
Jodi Picoult Törékeny című regénye a könyvben szereplők szemszögéből ír mintegy memoárként a főszereplő pici lánynak.
Willow világrajövetelét már nagyon várták a szülei, de sajnos üvegcsontú kislányként született. Kiderül, micsoda hatalmas feladat egy ilyen jellegű fogyatékkal élő kislánnyal az élet. Mivel az érintettek tudtak a kislány betegségéről már annak 18 hetes magzati korában, sok kérdés merül fel kezdve a születésével, át az életének nehézségein, egészen addig, mi mindenre lesz még egy teljes élethez szüksége Willownak. Van egy izgalmas mellékszála is a regénynek, ami persze a fő téma megértéséhez ad többletet.
Ne hagyjátok ki, megint csak azt tudom mondani! :o)
A vasárnapi fincsiség aranygaluska volt, életemben most csináltam először. Team munka volt, mert Lacó darálta a diót és Dia segített vajba-dióba forgatni a tésztát.
Bár a család a borsodóval nem barátkozott meg, csináltunk egy krémesebb pudingot helyette, így jöhet legközelebb is :o)
Ma sétáltunk egy jót Mihály völgyben. Míg a városban már nyoma sincs hónak, a "hegyekben" (Dunántúli Dombság) eléggé megmaradt. A mi celEB-ünk:
Dél felé a nap is próbálkozott kisütni meg a szomszédék Micije is bohócot csinálni belőlem...én meg boldogan hagytam :o)
További szép hetet, sok napsütéses órát és egyre kevesebb havat!