Leseskedés

Vasárnap lévén tegnap Diegoval leseskedtünk és igen! Igaza volt Diának, egy meggyvágó látogatott meg minket.
Majd beteltek az ülőhelyek a faágakon, annyi éhes csőr jelent meg.
A kék cinkék a kedvenceim:

Ablaküvegen keresztül nem túl jó kép sikeredett a meggyvágócskáról, háttérben a panel fala. De az talán látszik a két képből, hogy 3x is nagyobb egy cinkénél és jó erős a csőre. Bátortalanabb az összes többi szárnyaskánál, akik eddig nálunk megjelentek (kék- ill. szén cinege, tengelice, zöldike). Fekete rigót várok még, mert nagyon sokan vannak, de etetőre nem jönnek.

Bár most úgy tűnik, sosem lesz tavasz, annál gyorsabban itt lesz a Nyuszi! :o) Gyertek képelapozni Barbihoz ti is!

Sokat olvasok mostanság...(szerk.)

(...ami az oka, de igazából nincs helye a napos oldalon:...úgy igyekeztem kihúzni betegség nélkül a telet: CETEBE, jó sok citrom...végül is a kimondott téli hónapokat ki is húztam, de most aztán...mandulagyulladás egy hete letudva; hörghurut programon...meg valami ínhüvely gyulladásra gyanakszom...a kezeim néhány hónapja nem akarnak a kézimunkás terveimmel együtt működni...igazából azt sem tudom, melyik doki felé induljak úgy, hogy az a munkahelyi jelenlétem ne zavarja, de elfogyott a türelmem...áááhh...el se olvassátok! Csak jól esett picit kipanaszkodni magam; ha valaki, Ti kézimunkások megértetek.)

Szóval!
Nekem bizony Fábián Janka családregénye bejött!
Csak mert olvastam más véleményeket is.

Már tavaly szemeztem vele, de csak most láttam leárazva, megvettem. És meg kellett vennem a második részét is és azonnal be kellett szereznem 3.-at is!:o) A Facebook-on rátaláltam az írónőre is és egy olyan csoportra is, "Akik olvasták Fábián Jankát".



Az írónő történész, úgyhogy tökéletes történelmi alapokkal tudta a történetét alátámasztani, ez a hitelesség külön tetszett nekem. Volt egy időszak a gimiben, amit a rendszerváltáskor nem tanultunk, mert még tisztázás alatt volt. Ezt a részt most tanultam meg. Egész a Milleniumtól kezdve az első-, majd második világháborún keresztül vonul a Kóthay család története, hol szomorú, hol meglepő, hol romantikus részekkel. Letehetetlen! Mindenkinek ajánlom, én a 3. rész végét végigbőgtem:o)

Aztán jött egy RD-kisregény: Michael David Lukas könyve: Az isztambuli orákulum. Ebben sem csalódtam! Csak külföldi előlapját talátam meg a könyvnek:



Ez a történet az 1800-as évek Isztambuljában zajlik, II. Abdul Hamid oszmán szultán uralkodása idején. A szultánt és a különleges képességekkel megáldott kislányt, Eleonórát a búbos bankák szeretete (is) hozza össze. Ezt a madarat látnom kellett, hozzáteszem, nagy madárimádó vagyok magam is:



Én teljesen más madárra gondoltam, mindegy.
Salamon királynak is búbos bankák vittek hírt Sábáról.

A regény fókuszában a könyvek/a könyvolvasás van, egy részlet:

"(Eleonóra)Rengeteg időt töltött az ablakfülkében ülve, A homokórát olvasva, az irodalom narkotikumával rövidítve a délutánt."

Ezt a könyvet is szeretettel ajánlom! És még kedvet hozott egy további könyv elolvasásához is: Dosztojevszkij - A homokóra címűt. Remélem, megtalálom a könyvtárban!

2013.3.15

Nálunk:



Nem emlékszem a 41 évemmel ilyen március 15-re, amit ne lehetett volna a szabadban megünnepelni. A Nemzeti Ünnep mindig tulipános-nárciszos szokott eddig lenni...

Reggel érdekes hangra ébredtem, itt meghallgathatjátok.
Új vendég érkezett hozzánk, egy erdei pinty. Egy csomót vadásztam a neten, mire beazonosítottam:



A bal oldali képet Dia készítette a nagy hófúvásban,a jobb oldali kép forrása a Google.
Nagyon örültem ennek a kis drágának, még nem járt ilyen nálunk. Mintha csak szólt volna, hogy most már ki az ágyból és kérem a kaját. Beült kényelmesen a jó kis szélvédett etetőbe és jóllakatta a kis pocakját:o)

Ősz vége a kertben

Ahogy közeledik a tél, maximum a hidegre lehet már csak felkészülni a kertben, a "kapirgálnivaló" sajnos elfogyott.
Párom befejezte Carlos palotáját, mert ez tényleg az lett! Hőszigetelt, padlószőnyeg az alja, és van egy gumilap az ajtón, nehogy bemenjen a hideg!:o)Dia keze munkája a pirográfos felirat a házikón és ez még nem minden!:

Lacó bekerítette a házikót még egy trapéz lemezzel is, ami aztán végképp "hóálló". Gyönyörű a sok színes levél, ahogy lehullott, előtérben a kedvenccel:

Ezt a gyönyörűséges fodros lapát füleket nézzétek! Imádom megmorzsolni!:

A madáretető is felkerült és úgy jönnek a madarak, hogy naponta kell utánpótolni az eledelt. Sajnos a kertben nem tudom kilesni őket, de itthon a széncinege és a kék cinege jön a legsűrűbben, imádom őket.

Galambjaink... (edited)

...ill. a köz vadgalambjai:o)
Olyan 10 méterre lakhatanak a konyhaablakunktól, már tavaly is felfigyeltünk a párocskára. Olyan aranyosan, kb. egy hónapja keresik a jó helyet a fészkeléshez, látszott rajtuk, hogy nagy lázban vannak. Tegnap reggel kiderült, hogy miért:

Ha jól látom, két fiókájuk lesz.

Ahogy nézegettem a Google-ban - nem vagyok nagy szakértő - a Balkáni gerléhez hasonlít legjobban a mi tollasunk: szép kis (galamb)szürke a tolla fekete nyakkendővel.

Az első kép egy délutáni fotó, amikor tubira rásütött a nap, a második pedig egy reggeli. Nagyon szeretem a búgó hangjukat, olyan megnyugtató, erre figyeltem fel tavaly is. Az én faddi mamám udvarában volt egy sor fenyőfa és ott fészkelt sok vadgalamb, így mindig a Mami is eszembe jut róluk. Remélem, még sok évig háborítatlanul fognak itt burukkolni nekem!

4.2: kikeltek a fiókák!:o)

Tízórai...

...vendégeim voltak:o)

A kedvencemet alig lehet kilesni!:o)


A főnök:o)


A szabiban ez (is)a jó! Láthatom a madárkáim! Esetleg még hétvégén van madárlesre alkalom.