Jól esik most árvácskázni:
Azt hiszem a szekfűs következőt és a pávást fel fogom cserélni, csak hogy most élénkebb színekkel hímezhessek.
És nem mehetek el szó nélkül a könyv mellett, amit nemrég tettem le! Nevezhet ki az ember januárban "az év könyvének" olvasmányt? Mert most így érzem. A Papírsákányok is szuper írás volt, de ez valahogy még jobb!
Hosseini egy nagy mágus! Játszik az ember memóriájával. Imádom a több szálon futó regényeket, melyek csak a végére állnak össze! Ez ilyen. Hosseini a három generáción átívelő történetet át meg átszövi a történelem szálaival, igazán rafinált!
2013 szépirodalmi szenzációja hogy kerülhetett el eddig?!
"Néha le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet – áll tanulságként Khaled Hosseini afganisztáni-amerikai író harmadik regényében. Az "És a hegyek visszhangozzák" egy családtörténet keretében mesél azokról a döntésekről, amelyeknek következményei folyamatosan újjászületnek a következő nemzedékek életében, továbbörökítve a sorstragédiákat. Hosseini mestere a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek, így nem csoda, ha a Kabultól Párizsig repítő könyv hatására magunkba nézünk, és feltesszük a kérdést: mi mire lennénk képesek a családunkért?"
Hosseini a következőket nyilatkozta a könyvéről:
"Regényeimnek visszatérő központi eleme a család. Korábbi műveim lényegében az apaságról és az anyaságról szóló történetek voltak. Új könyvem is egy többgenerációs családregény: ezúttal fivérek és nővérek állnak a középpontban, az ő szeretetük, sérelmeik, csalásaik, becsületük, és egymás iránti önfeláldozásuk. Örömömre szolgál, hogy megoszthatom ezt a regényt az olvasókkal."
Csak ajánlani tudom!
