Bemutatom a következő áldozatom:
Egyszerűen kellett nekem!
Védelmemben: az augusztusi sárga még él! :o)
Szeretem ezeket a megszelídült fényeket:
Itt tartok a Lanarte baglyocskámmal; valahol a jobb alsó sarokban vagyok a csőrtől balra:
A kezdés minden mozzanata eufórikus volt! :o) Imádom hímezni!
A Kathy Barrick Halloween-esből még a tököcskék indái vannak vissza...nekem ezek a backstitch-ek mennek a legnyögvenyelősebben.
Számomra most derült ki, hogy a datolyaszilva és a gránátalma kettő. Ne is mondjatok semmit! :o) Viszont a datolyaszilvát még meg kell kóstolnom, nem ettem még.
Diego természetesen most is mindenhol!
A szennyestartón, de csak mert büdösbogarat vadászott. Még álmából is felugrik, ő hallja meg először ezeket a lomha bogarakat és megy és addig "fogja", míg össze nem szedjük :o)
Imádja lesni a madarakat az ablakból, még beszél is hozzájuk! A tengelicék csinálják a legnagyobb műsort, párosával járnak és addig az etetőben mulatoznak, míg tele nem rakják a bendejüket. A cinkék szolidan csak fognak egy szem szotyit és viszik. Igen, mi elkezdtünk etetni - egyben macskát szórakoztatni. Arra még csak gondolni sem merek, mit csinálna velük Diego, ha hozzájuk férne :o)
Végül, de nem utolsó sorban Diám "intelligens" krémese. Ismeritek? Isteni finomság:
Szép novembert!
