Monday, June 7, 2021

Ajánló Ashley Audrian A szív sötétje című könyvhöz

 A Libri Kiadó kihívására az alábbi ajánlóval készültem, olvassátok:


Pontosan az a szellemi kirakós, amit annyira szeretek!

Már a borító is elárulja, hogy könnyed olvasmányt itt bizony ne várj!

Mit tennél, ha kiderülne, hogy a várva-várt kisbabád pszichopata? Kislánykorod óta álmodozol róla, készülsz rá, vajon milyen lesz, amikor majd a kezedben tartod? Alig vártad, hogy lásd, ő viszont látni sem akar téged, sőt ahogy idővel kiderül: gyűlöl!

Mit tennél, ha emiatt elveszítenéd életed szerelmét, mivel ő nem úgy érzékeli a problémát, ahogyan te, hiszen csak nyomokban része a gyerek életének, viszont szívvel-lélekkel az ő pártján áll? Micsoda fájdalom egy házasság lassú halála! Apránként veszíteni el a társadba vetett bizalmat, rájönni dolgokra, melyek porig aláznak; apránként veszíteni el az önbecsülésed, majd önmagad; holott neked is csak egy élet adatott, csak egy esélyed van boldognak lenni!

Ha az utolsó kapaszkodódat is elveszítenéd, amit a másik gyereked jelentett? Aki esetleg rendbe tehette volna a családod?  Kevés szülőpárosnak van ereje megküzdeni a gyásszal, amit egy gyermek elvesztése jelent. Mindeközben még az is hatalmas súllyal nehezedik rád, hogy egyedül a te titkod: a gyermeked halálát maga a testvére okozta!

Ugye emlékszel Kevinre, beszéltünk már Kevinről is! Nyilvánvaló, hogy nem csak ő és Violet, no meg a családjuk jár ebben a cipőben! Lehet, hogy pusztán egyetlen rosszul bevésődött génecske hibája lenne?

„Mindannyian öt hónapot töltöttünk a nagyanyánk méhében, aki szintén a nagyanyja méhében alakult ki.”

Egy gyors fejszámolás: amikor Ettát letaglózta férje halálának a traumája, sejt szinten Blythe már jelen volt? Kapott valamit az akkori negatív élményből? És a kis Violet is létezett már Ceceliában valahol, valamikor? Cecilia szeretetlensége okozhatta vajon, hogy Violet is képtelenné vált szeretni?

A kérdések pedig csak jönnek és jönnek!

Mi van például a mintákkal? Ezt legnagyobb részben anyáinktól tanuljuk, szerencsés esetben nagyanyáinktól. Vajon azért hagyta magára Blythe-t az édesanyja, mert tudatában volt annak, hogy ő negatív mintákat örökít a lányára? Hogy segítsen neki abban, hogy szakítani tudjon a hagyományokkal és igazi édesanya lehessen? 

A több idősíkon futó történetek magyarázatot adhatnak ezekre a kérdésekre.

Felmerül a társadalmi elvárások kérdése is! Ugyan minden nő csupán a gyermekszülés, gyermeknevelés folytán teljesedhet ki?

„Szerettem volna minden úgy csinálni, ahogy szerinted egy tökéletes anyához illik.”

Ki dönti el azt, hogy mi illik egy tökéletes anyához? Létezik-e egyáltalán tökéletes anya?! Jobb-e, ha megjátszás által, önmagát teljesen elnyomva, gúzsba kötve az elvárások által éli meg egy nő az anyaságot? Nem egyszerűbb akkor már kimondani, hogy „igenis, nekem nem való az anyaság, vállalom!” Miért lenne ez szégyellnivaló? Vajon ez a mi rohanó világunk „terméke” vagy volt már ilyen anyáink korában is?

Ráadásul az a bizonyos hatodik érzék! Ami csak az asszonyok birtokában van, az édesanyákéban fokozottam! Az utolsó oldalon minden kiderül!


No comments: