Tuesday, January 2, 2018

Végek/kezdetek...

...összefolynak, vagy valahogy "átívelnek"?

Most tettem le Rose Tremain Gustav szonátáját, de még a két ünnep között kezdtem. Elég hamar "felfaltam", valahogy fogva tartott. Először is a (nekem) csodaszép borítója...olyan papír szerű, imádnivaló simizni...az illata...

Aztán a történet, ami nem egészen az lett, amire számítottam, de mégiscsak egy sírig tartó barátság története. Vannak benne olyan részek, amiken elkerekedett a szemem a csodálkozástól, de mégiscsak az élet részei. Letehetetlen könyv, ajánlom!


A baglyomat is hímzem tovább, ez is ilyen "átfolyós" munka.

És a kis vintage nőcimet akkor még el is felejtettem megmutatni. Képeslapnak készült, de annyira megtetszett, hogy megtartottam. Egy kerek keretet szeretnék keríteni neki:


Valahogy akkora örömömet leltem a hímzésében, hogy nem is értem:


Próbálom keresni a szépet a nekem-hirtelen-januárban, erre bíztatlak titeket is!

5 comments:

Andulka said...

Tényleg nagyon jó lett ez a nőcid! Nem csodálom, hogy nem adtad ki a kezeid közül. :-)

A könyvet jegyzem magamnak. Én is ajánlanék neked egy sorozatot: Böszörményi Gyula Ambrózy báró eseteit. Az első rész a Leányrablás Budapesten. Ha van kedved olvass utánna, hátha megteszik.

Palkó said...

Nagyon bájos a hölgyes hímzés, így van ez, a szerelem-hímzéseket nem lehet elajándékozni :)

Monika said...

Oszlopban állnak az elolvasásra váró könyveim.:) Ezt is beiktatom.
Nagyon szép hangulata van a hímzésednek!

Leki-Rita said...

köszi a könyvajánlót!
Nagyon jóóóó ez a hímzés - megértelek hogy maradt:)

erdoseva55 said...

Én is sokat olvastam a " szünetben" Bár a szünet az én tollamból furcsán íródik, de akkor van szünetünk, amikor a gyerekeknek, mert olyankor nem a mi gondjainkra vannak bízva az unokák, hanem a szülők nagy örömére ők vannak velük végre.
Már vége ugyan a karácsonyi ünnepeknek, de még nyújtjuk egy kicsit
Gyönyörű a hímzésed, biztos szép kis keretet találsz majd neki! :)