Monday, December 8, 2008

P.S.I Love You

Végre sikerült megnéznem a filmet, jó, hogy rábeszéltetek, mert tényleg szuper volt!


















Érdekes módon az a rész tetszett a legjobban, amit a könyv nem is tartalmazott: az eleje:o)Én ugyan teljesen másképp képzeltem el a szereplőket külsőre, de Hillary Swank és Gerard Butler is tetszett főhősként! Tetszik az amerikaiakban (vagy hát az írekben), hogy a szomorú eseményt is próbálják a pozitívabb oldaláról megközelíteni - már amennyire ez lehetséges.











Aki még nem látta, annak csak ajánlani tudom!

10 comments:

Dora said...

Ugye hogy milyen jó volt? Arra gondolsz egyékbént ahogy veszekedtek otthon? Mármint hogy mi tetszett benne a legjobban.

pjutko said...

Igen, ahogy az elején otthon veszekedtek:o) Olyan életszerű volt, nem?

Dora said...

Szerintem is állati jól csinálták! :) Tök jól bele voltak keverve a tipikus női, meg tipikus férfi megnyilvánulások :-D Na meg, ahogy kiment a fickó, hogy akkor elment innen a csudába :-DDDD aztán visszajöttek mindketten, hogy megnézzék, hogy biztos-e :-DDDD

Luna (V.Fiona) said...

Én azon nevettem, hogy ezek pont azokat vágják egymás fejéhez, amiket mi is szoktunk a párommal. Mondtam is nekik, hogy honnan tudják Amerikába, hogy mi, hogy veszekszünk. :))))

goblen said...

Pont tegnap vettem meg. :) Remélem hamarosan meg is tudom nézni! :)

pjutko said...

Én akkor ismertem magamra, mikor a fickó azt mondja, hogy akkor már megint két beszélgetést folytatunk: egyet mi és egyet Te (mármint a csaj) a gondolataidban (v.fejedben?), annyira pontosan nem emléxem:o)
Andi, mielőbb nézd meg, én tegnap este harmadszorra kezdtem bele:o)

Dóra said...

Még nem láttam. De egyre több helyen olvasok róla jókat. Még a végén megeszem, vagy kikölcsönzöm magamnak. Csak a Zuram az ilyen szerelmes filmeket folyton kommentálja...:(

Dora said...

Dóra ez tök más szeritem! Itt erőteljesen azon van a hangsúly, hogy hogy éled túl ha elvesztessz valakit akit szeretsz. Péternek tetszett!

pjutko said...

Dóra, nézd meg akkor, amikor a "Zurad" nincs otthon:o) Én is akkor néztem, mikor Laci nincs kéznél, hátha lehet rajta sírni:o)))

helen said...

Nekem is tetszett. Főleg az, hogy maga a téma nagyon nem könnyű! Feldolgozni úgy, hogy ne legyen nagyon - észbontóan bőgető...

Másodjára és harmadjára már én is magamban néztem meg ;)