Wednesday, October 10, 2018

Emlékül és tanulságul...

A poszt címe Happy Day akart lenni...de hirtelen minden megváltozott!

Rendhagyó bejegyzés Az élet napos oldalán, csak azért mesélem el, nehogy ilyen helyzetbe kerüljetek...én, 46 éves fejjel nem voltam elég meggondolt :o(

Meggazdisítottunk egy kóbor kutyust és egy méterrel a föld fölött jártunk egy napig, még aludni sem tudtunk, annyira feldobott minket a dolog!

Íme a kis kóborka, akit Dia (egyik) munkahelyén, Szálkán találtunk. Kb. 6 hónapos kis német juhász keveréknek néztük. Nagyon soványka volt és látszott, hogy ki van éhezve a szeretetre. A környékbeliek szerint többször látták már a kutyust kóborolni, idegen kukákban eleséget keresni. Párom, aztán Diám, aztán én is szerelembe estünk azonnal; ezt nem lehet ennyiben hagyni!
A furcsa csak az volt, hogy a jól ápolt kutyuson volt bolhanyakörv.


Kiderült, hogy egy öreg nénié, aki szívesen megválna tőle. Megkerestük és elkértük a kutyust azzal, hogy jó gazdit fogunk találni neki. Minden további nélkül oda is adta nekünk a kutyust, még kis kutyatápot is adott, legyen mivel becsalogatni a kutyust a kocsiba.
Tervünk volt vele: a kertszomszéd bácsinak nemrég pusztult el két kutyája és szeretett volna egy új házőrzőt. Vele is megbeszéltünk mindent és minden stimmelt is volna...CSAKHOGY!

Kiderült, hogy az öreg néni Alzheimer kóros, igazából nincs is tudatában a körülötte folyó dolgoknak - hozzáteszem, azon kívül, hogy a néni nagyot hallott, semmit nem tapasztaltunk.
A lányai látogatják ugyan, de egyedül él. Addig került elő az orvos lánya, míg a kutyát visszakövetelte és visszavitte...mert éppen most akarják megjavítani a kerítést, hogy ne szökjön ki a kutya...arról nem is tudtak, hogy a kutya folyton az utcákon csavarog...

Egy kép maradt emlékbe:


A szívem szakad meg!
Nincs kit hibáztatni sem.

Wednesday, September 19, 2018

Rózsázom

Nem csak a kertben, mert hozzáfogtam a hagyományőrző SAL-hoz.
Jucus kézzel festett Little Bunny 28 ct-s vásznára hímzem, szintén Jucus kék-rózsaszínjével és zöld VENUS - szal:


Csak úgy siklik a vásznon a tű! Imádom öltögetni, csak lenne rá elég időm!
Van, aki már be is fejezte a csoportban az 1. részt, még jó, hogy 2 hónap van rá. Meg azért is jó, mert más egyében is lehet munkálkodni.


Diego megtrollkodta a fotót:


Szinte világítanak ezen az anyagon a színek, egyelőre jó választásnak tűnik. Sokat gondolkodtam rajta.

Csatlakozzatok, ha van kedvetek! Én már alig várom a hétvégét, hogy folytathassam.

És egy igazi rózsa is a kertemből:


Szép szeptembert!

Tuesday, September 11, 2018

Szerencse

Olyan szerencsém volt, hogy nyertem a Könyvutca blog játékán.
Annyira csak Cecelia Ahern könyvére koncentráltam, hogy tiszta Karácsony-érzésem volt, mikor megjött a csomi Beától és Zsófitól:


Ebben a csomiban aztán mindenféle kincs volt: egy csomó jobbnál-jobb könyvjelző, a kedvencem a mágneses, amiből - ugye - sosem elég. Négyszínű toll - gyerekkoromban volt ilyenem utoljára, mekkora szám volt akkoriban! Most már ezek is design-osabbak. Papír szívószál - nem is tudtam, hogy ilyen is van - környezetbarátabb, az tuti! Egy igazán csini jegyzetfüzet, ez lesz a következő olvasónaplóm! És nem utolsó sorban a helyes kis horgolt bagoly és görögdinnye...über-cukik! (Ez most egy divatos jelző :o)) A szemüveges szirén pedig egyszer majd a kisunokámé lesz, ha lesz nekem olyanom :o) Persze olvasni fogom!

A fókusz pedig a Lantmadáron volt, amit egyszerűen felfaltam! Szerencsére szabin voltam, tudtam háborítatlanul olvasni.
Cecelia Ahern (számomra) utolsó könyve, az Ajándék csalódás volt. De TUDTAM!, hogy az írónő ennél többet is tud! Az idei könyvhét nagy újdonsága volt a látogatása és a könyve is: soha nem olvastam még ennyire friss írást!


Egy filmforgatáson találnak rá Laurára az erdőben. Teljesen magában él, egyedül egy idős férfire számíthat, de ő is meghal. Nem akarják magára hagyni a lányt, így sajnos - bár a lány nem ellenkezik - belekerül a "való világba". Van Laurának egy különleges képessége, hangot tud utánozni, legyen az madár vagy valami másnak a zaja, nesze, zöreje; az érzéseit is inkább hangokban közli. Hogy el tudja tartani magát, vállalkozik egy tehetségkutató műsorban való részvételre, amivel belekerül egy számára teljesen ismeretlen világba.

A forgatás hangmérnöke, Solomon veszi szárnyai alá a lányt, aki - eddig legalábbis úgy hitte, hogy stabil párkapcsolatban él. Elvarázsolta viszont a lány tisztasága, a szó legnemesebb értelemben vett érintetlensége. Ezzel elérkezik Solomonnak az az időpont is az életében, hogy felülbírálja eddigi párkapcsolatát. Segítségére siet Laurának a média kaotikus világában, amely teljesen kizsigereli a tehetséget.
Természetesen happy end lesz a történet vége, de többet nem árulok el! :o)

Az írónőt ez a muris, mindenféle hangokat utánzó lantfarkú madár ihlette meg; érdemes megnézni, én is rákerestem! :o)



Az igazán nagy élmény számomra a könyvnek az a része volt, ahol a lány körüli dolgok derültek ki.
Az a csendes nyugalom, amiből kikerül. Az a kis spirituális családi háttere.
Érdekes volt, hogy Laura a teljes visszavonultsága ellenére nyitott volt a változás iránt, nem húzódott vissza.
Nem szeretem a tehetségkutatókat, sajnáltam a lányt, ahogy belekerült ebbe a kíméletlen világba - a legjobb ötlet, amivel az írónő kontrasztba tudta állítani a természetest a természetellenessel.
A legfontosabb, amit ebből a könyvből "kiolvastam" a következő idézet:

“Együtt kell változni a változással.”

Hm. Nem is olyan egyszerű!
Mindenkinek ajánlom!

Wednesday, September 5, 2018

Kiskertemben

Végre megérkezett az enyhülés!

Szegény kertlakóim végigszenvedték a nyarat, az idén nem is sikerültek úgy a termények, ahogy szoktak. A zöldpaprika szó szerint elfonnyadt. A fű foltokban kisült. A paradicsomnak elég volt egy pici eső, hogy megpattanjon és rohadni kezdjen. A zöldbabom csak kornyadozik, nem tudom, lesz-e belőle egyáltalán valami! A petrezselyem ki sem kelt. A tuják is dobálják le a száraz ágaikat. A körte moníliás a rendszeres permetezés ellenére. Talán a virágaim bírták a legjobban.

A sétányrózsa egy jó választás, jövőre is veszünk:


Egy kedves kis vendégünk volt a pataknál, inni érkezett ő is:


A kardvirágokat idén későn tettem le, most kezdenek nyílni:


A dáliák idén jobban startoltak, viszont két tő valamiért tönkrement. Hiányzik a hatalmas fejű sárgám pl.


A narancs rózsám már teljesen felkopaszodott, mintha ősz vége volna, ő azért nagyon szépen virágzott egész nyáron:


A sárga tearózsa néz ki talán a legegészségesebbnek:


Szerelt fel Párocska rovar hotelt, közel a kékszakállhoz, remélem jó sok szállóvendégünk lesz:


A szőlőcske előtt le a kalappal, az idei év volt az első, hogy a fiatal csemegésen értékelhető mennyiség lett:



Örülök, hogy sikerült "megkegyelmeztetnem" a fiatal kis Jonatán almafának, idén már kb. 40 szem érett rajta:


Még talán a fűszernövénykéimnek tetszett ez a mediterrán időjárás. Szárítottam sokat...a minőségellenőr úr figyelemmel kísért :o)


Jövőre talán kegyesebb lesz az időjárás!

Monday, September 3, 2018

Hungarian Traditional SAL

Mindig elcsábulok! :o)
Jucus indít egy SAL-t, hagyományőrző magyar mintákkal.


Először csak leseskedni akartam, de Jucus "megkóstoltatta" velem a mintát és nem tudtam ellenállni!
Valami bézs anyagra tervezem.

Diegoval fogom böködni az erkélyen:


Mint egy igazolványkép, nem?! :o)

Gyertek Ti is hímezni, a FB-on megtaláljátok a csoportot!

Rózsás

Bár a nagy melegben inkább az olvasáshoz volt kedvem, azért böködtem is ám kicsit!
Meglátni és megszeretni pillanat műve volt: FB-n találtam rá Maria Brovko free mintájára, amivel most itt tartok:


Az tetszett meg benne, hogy árnyaltságában hasonlít a Lanarte-kra és a kertem egyik rózsafajtájára...jó, mondjuk piros nemigen van benne:


Még pici szirom és a szára hiányzik, remélem jövő hétvégén be fogom tudni fejezni.


Új babatakaróba kezdtem, az én sima rövidpálcásomba. Az egyszerűségéért szeretem. Ez most Diám főnökasszony-barátnőjének fog készülni, a baba még csak a gondolataikban van, csak nehogy elkéssek vele :o)


Ezt is hófehér szívecskékkel fogom díszíteni.


Az éjszaka nálunk jól felfrissült a levegő, hatalmas vihar volt.
Hivatalosan is elkezdődött az ősz.
Én örülök neki! :o)

Saturday, August 25, 2018

Augusztusi NIOK kihívás

Ági augusztusi kihívásaként egy sorozat egy részét kellett elolvasni...huncut! Mert a sorozatra éppen rá is lehet kapni! Ha nem ez a cél?! :o)


Először a legfrissebb élményemről mesélek, ami részemről csak véletlen illett bele a havi témába, mert mint utóbb derült csak ki számomra, hogy ez is egy sorozat része. A Björndal sorozat 1. része. Persze, olvasnom kell a többit is, ahogyan Backman összes könyvét!!!


Sok szuper könyvet olvastam mostanában, de ezt képtelen voltam letenni, bááár...amíg a "bonyodalom" meg nem történt, nehezen hangolódtam rá a történetre. Azt hiszem a hoki miatt. Nem vagyok valami nagy sportrajongó.
Bele kellett nézzek Backman szemébe:


Egy csomó kérdés merült fel bennem olvasás közben:
Vajon honnan tudja egy férfi azt, hogy igenis érezheti egy anya, hogy a tini lánya gyűlöli?!
Hogy érezheti át egy férfi ennyire tökéletesen egy anya gyilkolási vágyát, ha bántják a gyermekét?!
Hogy gyűlölni könnyebb, mint szeretni? Igaz! De hogy állíthat egy író ennyire abszolút, filozófikus igazságot?!
Hogyan tudja ennyire átadni az érzést, mikor Amat belekerül egy hatalmas konfliktusba önmagával - vagy gerinces lesz és beszél, vagy eléri az álmait, amiért idáig igazán megdolgozott/megszenvedett?!
Hogy lehet, hogy van különbség győzelem és igazság között?!

Björndal egy elszigetelt svéd kisváros, ahol a hoki az egyetlen szórakozás.
De össze lehetne-e kötni a hasznost a kellemessel? Ha győzne a városi hokicsapat, települne ide oktatás, munkalehetőség, infrastruktúra.
Vajon hibázhat-e a város hoki-üdvöskéje? És ezzel képbe kerül az emberiesség fogalma. Vajon hogy reagál a városka lakossága Kevin ballépésére?
Fantasztikusan mutatja be Backman, miképp oszlik 2 oldalra a város, de vajon jó oldalra sikerül-e szavazni? Mi lesz az igazság?

A könyv egyik külföldi borítója is nagyon szép, talán többet árul el:


Tetszik, ahogy az író a fejezet elején summáz. Ahogy a narrátor is a Született Feleségek elején (bocs, de ez jutott eszembe), Backman is elmondja előbb, hogy pontosan miről is fog szólni a fejezet, aztán részletez. Mit részletez! Árnyal, de zseniálisan!
Tetszik az is, hogy a végén nem dől el ki a jó, ki a rossz...az életben sincs mindig így! Az életben sem mindig az győz, akinek igaza van, nem?!
Remélem, nem árultam el sokat, olvassátok el!


És akkor az igazi választottamról is: Lucy Maud Montgomery Anne-sorozatának első részét választottam, az Anne otthonra talál címűt. Már olyan rég terveztem elolvasni, most aztán beleillett a kihívásba.


Azért ezt a képet választottam, mert ez az első olyan könyv, aminek a borítójával - de egyikkel sem! - nem tudok megbarátkozni.

Annyi baj legyen!
Mert a történet imádnivaló! Egy csupaszív story!
Biztosan sokan láttátok már a tévében is, könyvben az igazi - ezzel nem mondtam újat, igaz?!

Anne, a kis árva családhoz kerül.
Véletlen, mert a család fiút szeretett volna, hogy legyen segítségük a ház körül.
Anne természetesen megkedvelteti magát a családdal a kis őszinte, cserfes személyiségével.
(Itt pedig Harisnyás Pippi jutott mindig eszembe :o) Vajon melyik történet volt előbb?)

Nagyon jó olvasmányokra sikerült bukkannom augusztusban, ajánlom mindenkinek!
És, jupppiiii!, újra kinyitott a könyvtár is! :o)
Számomra ennyi volt az augusztus olvasós része, alig várom a hűsebb szeptembert!

Thursday, August 16, 2018

Lisa Wingate_Elrabolt életek

Olyan csodaszép ez a könyv, hogy ennyire talán még nem is tetszett egy sem!
(A külső borítóját mindig leveszem olvasáskor, hogy szép maradjon.)


Szerencsére a tartalma is gyönyörű és a Goodreads listáján 2017 legjobb történelmi regénye lett.

Két idősíkban játszódik a történet.
Az egyik 1939-ben Memphisben, ahol a nagy gazdasági világválság után virágzik a gyermekkereskedelem; a másik pedig napjainkban, az ezt követő 2. generációról szól, akik nyomába erednek múltjuknak.

Rill Foss meséli el a vele és 4 testvérével történteket. Boldog folyami életüket élik, mikor is az édesanya komplikált szülése miatt a szülők magukra kell hagyják gyerekeiket a hajón. A kórházban beépített emberek hívják fel Georgia Tann - a hírhedt bébifarmer - figyelmét az egyedül maradt gyerekekre, akiket szó szerint elrabolnak, majd kihasználva a szülők szükséghelyzetét, lemondatják őket gyermekeikről. Az árvaházban borzasztó körülmények között tartják a gyerekeket, amíg az gyermek-adás-vételüket nyélbe nem ütik.

A jelenben futó szál narrátora Avery Stafford, híres politikuscsalád sarja, aki ügyészként dolgozik. Nagyanyját látogatja meg az idősotthonban, ahol találkozik May Crandallal, aki meglátja a lányban testvérét...előkerül egy fotó is és elindul a kutatás az ősök után.


Abban bíztam, hogy kitalált a történet, de ahogy utánaolvastam, sajnos megtörtént eseményen alapul.
Kicsit megvicceltek a nevek, Leslie és Lark nekem férfi neveknek tűntek és csak a 300. oldal tájékán "világosodtam meg" :o) Vagy nem olvastam elég figyelmesen.
A történet csak úgy sodort magával, be tudtam volna hamar fejezni, de halogattam :o)
Bár kicsit nehezen indult be számomra a regény (ameddig "megágyaz" az írónő a történéseknek), utána már nem tudtam letenni.
Sokszor facsarodott el a szívem: egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy lehetett ekkora kegyetlenség egy-egy nőben kisgyerekek irányában, pláne, hogy annyira kiszolgáltatottak voltak. És hogy ezzel a gyerek-kereskedéssel mekkora képmutatás járt...micsoda ereje van a pénzéhségnek!

Gyönyörű a külföldi borítója is, nekem most a magyar jön be jobban.


Ajánlom mindenkinek!

Friday, August 10, 2018

Új szerelem :)

Évek óta nézegetem, ma meg is rendeltem e-bay - ről.
Kíváncsi vagyok, mikor érkezik meg...hűűű, de izgi! :o)


Volt barnában is, ami a seal (fókabarna) ragdoll cicának felel meg, de mivel Diego blue (nekem ezüstszürke), így azt rendeltem meg. Biztos jó árnyalatos lesz, kíváncsian várom.

Wednesday, August 8, 2018

Festetics - Kastély, Dég

A Mezőkomáromba vezető útunkon gondoltuk megnézzük a felújított dégi Kastélyt.
(Úgy néztem, nem Festetich, ahogy anno még tanultuk, már Festetics - így kell írni.)

Hát, álomszép! Ne hagyjátok ki, ha arra jártok! Bár a kastélyt épp felújítják, úgyhogy belülről nem tudtuk megnézni, de a parkja! A Wikipédia szerint Magyarország legnagyobb angolparkja.


Állítólag a Kincsem című magyar filmet is itt forgatták.


Engem már a bejáratnál lévő hatalmas tölgy elvarázsolt!
Az értékes régi fákat feliratozták, mint egy valóságos arborétumban.


Nekem már az első kőpadot ki kellett próbálnom, nem mondanám, hogy túl kényelmes volt :o)


A kastély 1810 és 1815 között Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, ennek utána kellett néznem.
Ez a kőkút is nagyon tetszett:


Egy régi tenisz pálya, amit rózsa lugasból nézhettek a nézők anno:


Klasszicista a kastély és Pollack Mihály tervezte, itt egy olyan mesterségesen kivágott rész látható, amit azért csináltak, hogy érvényesüljön a kastély látványa:


Megkerültük a kastélyt, ott pedig egy újabb gyönyörűség fogadott, a hollandi ház:


Története: a vörös téglás, németalföldi stílusban épült ház igazi kuriózum hazánkban. Földszintes része tehénistállóként szolgált, emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné számára berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló ammóniatartalmú levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották.

Bekukucskáltam a kordonon belülre, háááát, tényleg van mit felújítani rajta!


Az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött itt.
Amit viszont sajnálok, hogy az épület eredeti berendezése nem ismeretes, mivel azt a második világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították.

Egy biztos: még egyszer el kell oda menjek, hogy lássam a kastély beljsejét :o)