Olyan szépséges Adventi koszorút kaptunk, hogy meg sem merem gyújtani rajta a gyertyákat!
Végre csinálok magamnak egy kis lassulós-leülős időt...nem mintha nem volna egy csomó dolgom, de...meg fog várni! :o)
Olvassátok csak, mit ír Csernus! És érzek benne némi igazságot:
„Vajon miért nem minden pillanatunk karácsony?”
Így ünnepelj Csernus doki szerint!
Örülj a hónak!
„Az év végének közeledtével komótosan mendegél az idő előre, lehullottak a levelek, beköszöntenek a fagyok. Ilyenkor talán már leesik az első hó, aminek a városi ember megint csak nem örül, inkább csak sóhajtozik...”
Te is karácsonyi álszent lennél?
„A karácsonyt én az álszentek ünnepének hívom, a mai kor embere ugyanis rengeteg mindenben folyékonyan hazudik magának, ezért hazudni fog a másiknak is. Mivel a folyamatos hazugságok miatt felgyűlik bennünk a rengeteg bűntudat, szép lassan megtelnek a plázák, mert rengeteg ajándékkal akarjuk megvásárolni a szeretetet.”
Nem drága dolog kell a drágádnak!
„Persze a gyerekek se fogják értékelni, mert érzik a dolog hazug voltát, és félredobják a drága játékot, mire a szülő frusztrálódik, hogy ő még hitelt is vett fel, hogy gazdagabb legyen a karácsonyuk, erre tessék, a kölyök nem törődik vele! Ez jellemzi az emberek többségénél a szentestét...”
Tanulj meg ajándékozni!
„Az ajándékozás bizonyos értelemben véve munka, mert csak akkor tudsz valakit megajándékozni, ha elkezdesz rá figyelni. Ha ki akarod találni, a másik minek örülne, akkor abba egy csomó energiát bele kell fektetni, hogy magadat félretedd kicsit.”
Szeretetkapcsolatban a szeretet ünnepén
Fontos feladat, hogy magadat rendbe tedd, mert csak akkor tudsz egy szeretetkapcsolaton belül létezni, ha legalább időről időre eléred a belső béke állapotát. Csak akkor tudsz igazán a másikra figyelni, felfogni a lényét, hogy ő kicsoda, mik azok a finomságok, amik az ő személyiségét alkotják.”
Kényszernyugalom vagy valódi ünneplés?
„A karácsony a mi keresztény kultúránk legnagyobb ünnepe. Az ünnepi hangulat azonban nem áll másból, mint hogy megnézzük a mézesmázos ünnepi filmeket a tévében. Ironikus belegondolni, hogy a mai kor emberét valósággal rá kell kényszeríteni, hogy egy kicsit maradjon már nyugton a fenekén. Mégsem fog nyugton maradni.”
A pillanat csodája
„Ha valaki jól éli meg, akkor a karácsony lehetőséget kínálna arra, hogy rácsodálkozzon a pillanatra, és eltűnődjön, mihez kezd vele. Hogy feltegye a kérdést, vajon miért nem minden pillanatunk karácsony, miért nem az év minden estéje szenteste?”
Adventi gesztenyézést végeztünk :o)
Szép Adventot minden kedves (még) erre járónak!
Showing posts with label Advent. Show all posts
Showing posts with label Advent. Show all posts
Sunday, December 15, 2019
Friday, December 21, 2018
Luca napi búza
Tavaly jutott eszembe újra-először, hogy csíráztassak búzát, de sajnos nem kelt ki.
Idén egy kedves ismerőstől kaptam és most ilyen szépséges:
Eszembe jutott Nagyanyám, ahogy ült a gáztűzhely mellett a pirosra festett tonett széken és a szájában melengetett vízzel locsolgatta régen a Luca napi búzát.
Karácsonykor aztán piros gyertya került bele és az előszobai cipőspolcot díszítette. A színeknek is van jelentősége, azért a piros gyertya...piros-fehér-zöld.
Talán ezért bajos nekem minden évben a Karácsony...többet vannak velem azok, akik már nincsenek velem...
Remélem, ezzel a jövő évi termés garantált :o)
Cicónak azonnal felcsillantak a szemei, ahogy a rágnivaló füvet meglátta, alig bírtam lerázni egy fotó erejéig...azért egyet beleharapott:
A kezeim is járnak közben, FB-n láttam meg ezt a helyes kis karácsonyfát, azonnal hozzá kellett látnom! A Gombolyag legújabb számában van a minta.
Cataniából készült, de bizony nem elsőre sikerült! Rá kellett jönni a titkára. Azóta viszont találtam egy csomó ismerőst-rokont, akit meg lehetne lepni vele, úgyhogy dolgozom az ügyön!
Meg még más karácsonyikon is, majd úgyis mutatom!
Mától vagyok szabin, eddig még semmivel nem tudtam készülni...majd talán ebben a pár napban.
Kellemes karácsony-várást!
Idén egy kedves ismerőstől kaptam és most ilyen szépséges:
Eszembe jutott Nagyanyám, ahogy ült a gáztűzhely mellett a pirosra festett tonett széken és a szájában melengetett vízzel locsolgatta régen a Luca napi búzát.
Karácsonykor aztán piros gyertya került bele és az előszobai cipőspolcot díszítette. A színeknek is van jelentősége, azért a piros gyertya...piros-fehér-zöld.
Talán ezért bajos nekem minden évben a Karácsony...többet vannak velem azok, akik már nincsenek velem...
Remélem, ezzel a jövő évi termés garantált :o)
Cicónak azonnal felcsillantak a szemei, ahogy a rágnivaló füvet meglátta, alig bírtam lerázni egy fotó erejéig...azért egyet beleharapott:
A kezeim is járnak közben, FB-n láttam meg ezt a helyes kis karácsonyfát, azonnal hozzá kellett látnom! A Gombolyag legújabb számában van a minta.
Cataniából készült, de bizony nem elsőre sikerült! Rá kellett jönni a titkára. Azóta viszont találtam egy csomó ismerőst-rokont, akit meg lehetne lepni vele, úgyhogy dolgozom az ügyön!
Meg még más karácsonyikon is, majd úgyis mutatom!
Mától vagyok szabin, eddig még semmivel nem tudtam készülni...majd talán ebben a pár napban.
Kellemes karácsony-várást!
Címkék:
Advent,
amigurumi,
birtok,
család/family,
Diego,
horgolás/crochet,
Karácsony,
nosztalgia
Tuesday, December 4, 2018
Advent
Bár egy nappal később, de elkészült az idei Adventi koszorúnk is:
Évek óta tervezek egy horgolt koszorút, most sikerült megvalósítani.
Munka közben persze jöttek az ötletek, jövőre akár egy bordás minta is megállná a helyét; ezt most sima apró kispálcákból áll. Egy régi Möbius sálam maradékából készült, egy érdekes kékes zöldes szín.
Szép Adventi időszakot kívánok minden kedves erre járónak!
Évek óta tervezek egy horgolt koszorút, most sikerült megvalósítani.
Munka közben persze jöttek az ötletek, jövőre akár egy bordás minta is megállná a helyét; ezt most sima apró kispálcákból áll. Egy régi Möbius sálam maradékából készült, egy érdekes kékes zöldes szín.
Szép Adventi időszakot kívánok minden kedves erre járónak!
Címkék:
Advent,
család/family,
horgolás/crochet
Wednesday, December 20, 2017
Advent
Sűrű az Advent.
Próbálok lassítani, de jó volna ezt úgy tenni, hogy körülötted sincs rohanás, kapkodás...
Idáig jutottam az LHN-emmel:
Szuper ötletem támadt: eszembe jutott, hogy van még egy pici Atalie fonalmaradékom, most alkalom van felhasználni a bogyókhoz:
Most olvastam a FB-n az alábbi ismeretlen szerző versét, szívemből szól:
Adventi készülődés
Csak futunk, csak sietünk,
ajándékkal teli kezünk,
de ki tudja, mi van belül ?
Van-e ott csend, van-e ott béke
- amiből a legtöbb kéne ahhoz,
hogy szent legyen a karácsonyunk.
Sütünk, főzünk, hullafáradásig,
de nem vesszük észre, hogy a másik
csak arra vágyik,
ülj mellé, hallgasd nyílt szívvel,
és csendesen simogasd.
Állj meg hát végre és vedd észre,
amit semminek érzel, több talán,
mint a legszebb ajándék,
vagy csillogó dísz a fán.
A képeslapozós csere-berében célhoz ért a képeslapom, remélem, tetszett a "célszemélynek"...én legalábbis sokat beleadtam: megtalálni a mintát tartott a legtovább; végül a Pinteresten találtam egy mintát a The World of Cross Stitching magazin egy korábbi számában. Idejében találnom kellett hozzá keretet, kiegészítőket:
A hímzés öröme volt az enyém: a kis nőci bájos pofija, a jól sikerült francia csomócskák, a kontúr öltések jól eltalált helye, a csillagok...nem tuom, milyen öltéstípus, de nekem új kihívást jelentett:
És néha Mr. Szigor is megkíván egy kis adventi figyelmet:
Nyugodt várakozást kívánok!
Próbálok lassítani, de jó volna ezt úgy tenni, hogy körülötted sincs rohanás, kapkodás...
Idáig jutottam az LHN-emmel:
Szuper ötletem támadt: eszembe jutott, hogy van még egy pici Atalie fonalmaradékom, most alkalom van felhasználni a bogyókhoz:
Most olvastam a FB-n az alábbi ismeretlen szerző versét, szívemből szól:
Adventi készülődés
Csak futunk, csak sietünk,
ajándékkal teli kezünk,
de ki tudja, mi van belül ?
Van-e ott csend, van-e ott béke
- amiből a legtöbb kéne ahhoz,
hogy szent legyen a karácsonyunk.
Sütünk, főzünk, hullafáradásig,
de nem vesszük észre, hogy a másik
csak arra vágyik,
ülj mellé, hallgasd nyílt szívvel,
és csendesen simogasd.
Állj meg hát végre és vedd észre,
amit semminek érzel, több talán,
mint a legszebb ajándék,
vagy csillogó dísz a fán.
A képeslapozós csere-berében célhoz ért a képeslapom, remélem, tetszett a "célszemélynek"...én legalábbis sokat beleadtam: megtalálni a mintát tartott a legtovább; végül a Pinteresten találtam egy mintát a The World of Cross Stitching magazin egy korábbi számában. Idejében találnom kellett hozzá keretet, kiegészítőket:
A hímzés öröme volt az enyém: a kis nőci bájos pofija, a jól sikerült francia csomócskák, a kontúr öltések jól eltalált helye, a csillagok...nem tuom, milyen öltéstípus, de nekem új kihívást jelentett:
És néha Mr. Szigor is megkíván egy kis adventi figyelmet:
Nyugodt várakozást kívánok!
Címkék:
Advent,
cross stitching,
Diego,
LHN
Saturday, December 9, 2017
Adventi nézegetnivaló
Foltvarrós kiállítás, amit nem szívesen hagyok ki egy évben sem.
Kezdhetem egy hangulatos karácsonyi szépséggel?
Az asztalon lévő gyertyatartót (ananász-technika) ki szeretném próbálni, már vettem is hozzá szalagot meg hungarocell gömböt.
Nagy szerencsém volt: megismerkedhettem a céhmesterrel, Acélosné Solymár Magdával és "csak az enyém volt": tudtam vele beszélgetni egy jó fél órát :o)
Az idei kedvenc képem (véletlen) is Magdáé, ilyet még nem láttam: 3D-s! Az egyik réteg felett van egy tüll és azon is minták. A színei is nagyon tetszenek és hogy ötvözött a foltvarrás a horgolással:
Azért az elszomorított, hogy azért tudtam kisajátítani a foltvarrás mesterét egy beszélgetésre, mert egyedül voltam kiállítás látogató...
Egy másik kedvencem ez a takaró, egy tradicionális minta:
Az idei téma a népi minták foltvarrással való ötvözése volt, itt látszanak a kis keresztszemes betétek:
Ez a színei miatt tetszett:
Egy halacskás:
Meg egy utolsó gyönyörűséges:
Bökögetek is ám szorgosan, csak a meglepiket még nem mutathatom.
Majd ennek is eljön az ideje! :o)
Szép Adventet!
Kezdhetem egy hangulatos karácsonyi szépséggel?
Az asztalon lévő gyertyatartót (ananász-technika) ki szeretném próbálni, már vettem is hozzá szalagot meg hungarocell gömböt.
Nagy szerencsém volt: megismerkedhettem a céhmesterrel, Acélosné Solymár Magdával és "csak az enyém volt": tudtam vele beszélgetni egy jó fél órát :o)
Az idei kedvenc képem (véletlen) is Magdáé, ilyet még nem láttam: 3D-s! Az egyik réteg felett van egy tüll és azon is minták. A színei is nagyon tetszenek és hogy ötvözött a foltvarrás a horgolással:
Azért az elszomorított, hogy azért tudtam kisajátítani a foltvarrás mesterét egy beszélgetésre, mert egyedül voltam kiállítás látogató...
Egy másik kedvencem ez a takaró, egy tradicionális minta:
Az idei téma a népi minták foltvarrással való ötvözése volt, itt látszanak a kis keresztszemes betétek:
Ez a színei miatt tetszett:
Egy halacskás:
Meg egy utolsó gyönyörűséges:
Bökögetek is ám szorgosan, csak a meglepiket még nem mutathatom.
Majd ennek is eljön az ideje! :o)
Szép Adventet!
Sunday, November 29, 2015
Boldog Adventet!
Az idei adventi díszünket - ami nem koszorú lett - a mostani olvasmányom ihlette: Elizabeth Gilbert A lélek botanikája.
Az alapanyagot ma gyűjtöttem Carlos-sétáltatás közben.
Részlet a könyvből:
" A kövek és az erdő határánál Alma elért az első sziklához, mely nagyobb volt, mint egy alvó bivaly. Ahogy azt gyanította és remélte, mohatakaró borította a felszínét. Letérdelt a magas fűben, és amennyire csak lehetett, közel hajolt a kőhöz. A szeme előtt megjelent egy csodálatos, aprócska, két centiméternél alig magasabb erdő. Semmi sem mozdult ebben a zöld világban. Olyan közelről bámulta, hogy érezte az illatát - nyirkos, gazdag és ősi. A kezét az átjárhatatlan kis erdővidékbe nyomta, mely összenyomódott a tenyere alatt, aztán egyetlen zokszó nélkül visszanyerte a formáját. Volt valami felkavaró abban, ahogy a moha reagált rá. Szivacsosnak és melegnek tűnt - több fokkal melegebbnek, mint a környező levegő, és sokkal nedvesebbnek, mint amire számított. Úgy tűnt, mintha saját éghajlattal rendelkezne."
Igaz, mennyiféle van már ebben a kis gyűjteményben is?! Tényleg varázslatos! Nagyanyám baromfi udvara jut az eszembe, ahol az öreg kerekeskút körül lerakott téglák telis-tele voltak mohával. Imádtam simogatni!
És ahol a főhős a legszebben ír a mohákról:
"- Azt azért árulja el, Miss Whittaker, mi az, amit ön csodál a mohákban?
- A méltóságukat - vágta rá Alma hezitálás nélkül. - Emellett a nyugalmukat és intelligenciájukat. És azt is, hogy tudományos kutatás szempontjából újszerű témát jelentenek. Nem olyanok, mint más nagyobb, fontosabb növények, amelyeket botanikusok hordái szedtek ízekre. Azt hiszem, a szerénységüket is csodálom. A mohák elegánsan tartózkodóak, nem hivalkodnak a szépségükkel. (...) Nemes karakterük ellenére eddig teljes mellőzöttségben volt részük. Igazából rejtett pompa jellemzi a miniatűr világukat, és ezért megtiszteltetésnek veszem, hogy tanulmányozhatom őket."
Kellemes Adventi készülődést kívánok minden kedves erre járónak!
Az alapanyagot ma gyűjtöttem Carlos-sétáltatás közben.
Részlet a könyvből:
" A kövek és az erdő határánál Alma elért az első sziklához, mely nagyobb volt, mint egy alvó bivaly. Ahogy azt gyanította és remélte, mohatakaró borította a felszínét. Letérdelt a magas fűben, és amennyire csak lehetett, közel hajolt a kőhöz. A szeme előtt megjelent egy csodálatos, aprócska, két centiméternél alig magasabb erdő. Semmi sem mozdult ebben a zöld világban. Olyan közelről bámulta, hogy érezte az illatát - nyirkos, gazdag és ősi. A kezét az átjárhatatlan kis erdővidékbe nyomta, mely összenyomódott a tenyere alatt, aztán egyetlen zokszó nélkül visszanyerte a formáját. Volt valami felkavaró abban, ahogy a moha reagált rá. Szivacsosnak és melegnek tűnt - több fokkal melegebbnek, mint a környező levegő, és sokkal nedvesebbnek, mint amire számított. Úgy tűnt, mintha saját éghajlattal rendelkezne."
Igaz, mennyiféle van már ebben a kis gyűjteményben is?! Tényleg varázslatos! Nagyanyám baromfi udvara jut az eszembe, ahol az öreg kerekeskút körül lerakott téglák telis-tele voltak mohával. Imádtam simogatni!
És ahol a főhős a legszebben ír a mohákról:
"- Azt azért árulja el, Miss Whittaker, mi az, amit ön csodál a mohákban?
- A méltóságukat - vágta rá Alma hezitálás nélkül. - Emellett a nyugalmukat és intelligenciájukat. És azt is, hogy tudományos kutatás szempontjából újszerű témát jelentenek. Nem olyanok, mint más nagyobb, fontosabb növények, amelyeket botanikusok hordái szedtek ízekre. Azt hiszem, a szerénységüket is csodálom. A mohák elegánsan tartózkodóak, nem hivalkodnak a szépségükkel. (...) Nemes karakterük ellenére eddig teljes mellőzöttségben volt részük. Igazából rejtett pompa jellemzi a miniatűr világukat, és ezért megtiszteltetésnek veszem, hogy tanulmányozhatom őket."
Kellemes Adventi készülődést kívánok minden kedves erre járónak!
Címkék:
Advent
Subscribe to:
Comments (Atom)





















