Ilyen rózsaszín ibolyamezőt még sosem láttam, legszívesebben belehenteregtem volna! :o)
Picit meg kellett kűzdenem az ibolyaszálakért a porozó méhecskékkel és a levelekért pár téltemető bogarat el kellett kergetnem, de azért istenien illatozó csokrokat gyűjtöttünk be!
Jött egy hattyú is, de sajnos nem volt nálunk csemege, úgyhogy hamar hátat is fordított.
Órákig el tudnám nézegetni a Dunát abban a nagy csendben, madárcsicsergésben, ami ott van! Harapni lehet a levegőt! És ahogy hordozta az ibolya illatát a böjti szél...fennséges volt!
Egy tündéri kis mókust is megleshettünk, szerintem az ő bundájának is jólesett a napsütés. Fürge egy jószág:
Ha hímzésről van szó, akkor elővettem egy Margaret Sherry készletet, amit már rég elkezdtem: Caterflies a címe, majd mutatom! És azt is, ahogy a kertünk éled!
Szép tavaszt mindenkinek!
6 comments:
De jó, igazi katica! A harlekin mostanában mindent belep, már örülök, ha látok egy hétpettyeset.
Mesés helyen kirándultatok! Nagyon szép képeket készítettél. Kíváncsian várom a Margaret Sherry-t is, olyan régen hímeztem pedig nagyon tetszik nekem is.
Csodaszép tavaszi napokat Neked is!
Mesés helyen jártatok!
Mi lesz az ibolyából? Lekvár? - merthogy valahol olvastam, hogy van olyan is... :)
Mókus! Tündéri. Hát igen, szép az éledő természet.
Palkó, a bogarat a lekvárral elültetted a fülembe! :)
... és? Kipróbáltad végül is?
Post a Comment