Rég számoltam be olvasmányomról, mert rég is volt ilyen jó olvasmányom. De erről most muszáj írnom, annyira szuper volt! Rég ajánlgatták már ezt a könyvet, de csak most "jött szembe velem" a könyvtárban.
Egy párizsi építész él egy ellaposodott házasságban, az élete már csak a munkája. Egy levél kavarja fel az álló vizet, ami visszavezeti régi barátjához és így bukkan rá egy igazi önmagára. Talán a 3. fejezettől kezdődik a varázslat, de kell hozzá, hogy átrágja magát az ember az elején - na nem olyan vészes, mert ez a fiatal írónő nagyon jól ír! Pici a fül szövegből:
"Anna Gavalda könnyedén, érzékenyen meséli el a sírnivalóan szép történetet: nagy élethazugságokról, még nagyobb tragédiákról, elszalasztott lehetőségekről és szerelemről. Mindezt humorral, hogy ne fájjon. Annyira."
Szeretettel ajánlom az Adventi időszakra, mert tényleg ide illő történet!
Sunday, December 2, 2012
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
Örülök, hogy tetszett, én is nagyon szeretem!
Ó,nagyon köszönöm az ajánlót!!!!Szeretem a jó könyveket!Nekem se lenne koszorúm,ha nem lenne ez a kerámia alap,amibe csak a gyertyákat kellett betenni.:)Becsípődött a derekam tegnap,így nem vagyok teljesen a mozgásom birtokában..)
Post a Comment